Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)
II. A nép és a föld
világháború végétől. Jellemző, hogy az utolsó 1910-es anyakönyvi áttekintésünkhöz képest most 75 új családnévvel találkozunk. A beköltözők között szép számmal vannak olyanok, akik ide házasodtak s aztán feleségük portájára költöztek (Darabont, Varga, Barna stb.), legtöbb azonban itt letelepedett cseléd, napszámos, pásztor s más szegényember volt, akik a századforduló óta országosan szorító szegénység elől menekülve, itt próbáltak tanyát verni (mint később látni fogjuk, nem sok szerencsével). A beköltözők utolsó nagyobb hulláma pontosan ezekben a hónapokban kezdte meg az ostromot a kiosztásra váró új telkekért. Legtöbbjük eddig urasági cseléd, dohányos volt s most biztonságosabbnak érezték a falut, mint az éppen felosztás előtt álló pusztákat. (A családok számának fejlődését a mellékelt, 4. sz. diagram szemlélteti.) A népesség dinamizmusa A népesség számát mechanikus számítással úgy kapjuk meg, ha a családfők számát öttel megszorozzuk. 23 Ezt a számítást időnként lélekszám összeírásokkal is revideálhattuk. Az eredmény a következő: 2. sz. kimutatás Év Családfő Lélekszám számítás alapján Lélekszám stat. felmérés alapján 1692 94 370 1720 IM 785 1740 305 1525 1770 330 1650 1807 261 1305 1825 21 1753 1839 25 1868 1850 532 2660 1866 26 1680 1870 2660 1890 27 2222 1900 28 492 2470 2448 1910 29 2476 1944 697 3485 A népesség dinamizmusát azonban csak a családok belső szerkezetének, életének a vizsgálatával tudjuk megrajzolni. Vizsgálatunkat a házasságok elemzésével kezdjük. 30 A házasságkötések statisztikája 10 éves periódusonként a következő volt:
