Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

II. A nép és a föld

fluktuációja. Érdemes tehát a névanyagot időbeli metszetekre bontani s úgy megállapítani egy-egy idő szakasz önálló családjainak a számát. Mielőtt azonban a mellékelt táblázat névanyagát időbelileg bontanánk, nem hagyhatunk figyelmen kívül egy szembetűnő jelenséget. Feltűnő, hogy az 1017 családnév közül igen sok, számszerint 568 csak futólag tűnik fel. Amennyire ez a forrásokból kideríthető, ez a következő okokkal magyarázható: 1. Különböző tisztségviselők, akik csak szolgálatuk idejéig laktak a faluban (pap, tanítók, nótárius, orvos, gyógyszerész, egyéb), összesen 58 család 2. Itt kötöttek házasságot, itt anyakönyvezték őket, de lényegében sohasem laktak a faluban: 77 család 3. Más falukból idejött cselédek, pásztorok: 42 család 4. Lakhelyüket gyakran változtató kézművesek, kereskedők: 99 család 5. Kideríthetetlen okból bukkannak fel: 292 család E bolygó tömeg között nyilván vannak még le nem telepedett vándor elemek, cigányok, házalók, vásározók, akik szinte csak véletlenül kerültek be az anyakönyvekbe, de lehetnek olyanok, akik évtizedeken át itt éltek, de valamilyen oknál fogva huzamos ideig elkerülték az anyakönyvezést. így nem egyszer az adóösszeírásokban is fel-felbukkan a nevük, de a statisztikákat mindenképpen torzítják. Egy-egy beköltöző családnak pl. már korábban is születhettek gyerekei, akik az itteni születési statisztikában nem szerepelnek. Az elköltözöttek vagy családostól mentek el, vagy azok nélkül. Éppen azért — bár általános statisztikai szempontból e mozgó tömeget is figyelembe vettük — a falu belső dinamizmusát csak azoknak a családoknak az életén át figyelhetjük meg, akik huzamos ideig látókörünkben maradtak. E mozgó tömeg láttán azt is feltételezhetjük, hogy az 1017 számontartott család mellett szép számmal élhettek olyanok is a faluban, akiknek a neve semmiféle nyilvántartásba nem került be. A gazdáknál szolgáló más faluból jött szolgák nevét pl. legtöbbször csak akkor tudjuk meg, ha a faluban házasodtak meg, vagy ha a törvénnyel kerültek összeütközésbe. Az egyházi anyakönyvek nem tesznek mindig említést a más vallásúakról sem (izraeliták, görög keletiek stb.) s ezek az adóösszeírásokba se mindig kerülnek be. Az egyhelyben lakó népesség mellett tehát egy ennél lényegében nagyobb számú „mozgó" tömeggel kell számolnunk. E fluktuáló réteg vizsgált időszakunk mindenikében megtalálható s az összes lakossághoz képest kb. azonos arányban. A mozgó családok száma: 1650—-1700 il 1701—1750 79 1751—1800 77 1801—1850 142 1850—1900 195 1900—1944 64 Az 2. sz. kimutatásból azonban azt is megfigyelhetjük, hogy az állandónak vett 449 család sem olyan, amelynek életfája töretlenül végig lombozik a vizsgált három évszázadon át. Vannak családok, melyeknek eredetét a XVII. század elejéig visszavezethetjük, de már a XVIII. század elején magjuk szakad, vagy legalábbis eltűnnek a faluból. Helyettük más, eddig ismeretelen nevek bukkannak fel s nyitnak új famíliát. (A családok életfáját csak férfi ágon kutattuk, hiszen a nők 4 Egy falu az országban 49