Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

IV. A népi kultúra változásai

Martin György, 1976. A magyar nép táncai. Budapest. Masits László, 1971. Kismarja XVII. századi ezüst pecsétnyomója. DMÉ. LI. 1969—70. Debrecen. K. Mátyus István, 1787. Ó- és Új Diaetetica. Posony. Mérei Gyula, 1948. Mezőgazdaság és agrártársadalom. Budapest. Mezei Gazdák Barátja V. 1829. (Kolompérpogácsa). Mező András—Németh Péter, 1972. Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza. Mezősi Károly, 1943. Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében. Budapest. Molnár Gyula, 1969. Népi halászat Konyáron. Ethn. LXXX. 107—119. Monumenta Vaticana históriám Regni Hungáriáé illustriancia Series I. Tom. I—IV. Budapest. 1885—1891. Morvay Judit, 1956. Asszonyok a nagycsaládban. Budapest. Nagy Iván, 1857. Magyarország családai. I—

III. Budapest. Nagy Ödön, 1845. A sárréti föld és gazdaság Biharban. Magyar Gazda, 92. sz. Nagy Lajos, 1965. Csere gazdalegények. Ethn. LXXVI. 610—612. K. Nagy Sándor, 1884—1885. Biharország I—II. Nagyvárad. K. Nagy Sándor, 1886. Bihar vármegye földrajza. Nagyvárad. Nóvák László, 1975. Hajdúböszörmény telek- és településrendszere. = Hajdúsági Múzeum Évkönyve. II. 179—215. Osváth Pál, 1896. Bihar megyében kebelezett Kis Maria (Kismarja) nagyközség és a nagymarjai puszta leírása. Budapest. Osváth Pál, 1905. Közbiztonságunk múltja és pandúrkorom emlékei. Budapest. Papp László, 1942. A gyermekek élete és játékai Hosszúpályiban. = Táj és népkutatás a középiskolában (Szerk. Végh József) Budapest, 218—242. Papp László, 1942/a. Lakodalmi szokások Hosszúpályiban. — Táj-és népkutatás a középiskolában (Szerk. Végh József). Budapest. Pauly, Carolus, 1817. Constitutio rei urbarialis Regni Hungáriáé. Viennae. Pethe Ferenc, 1817. Kevert kenyérnek valóból kenyeret sütni. Kromplis kenyér' készítése' módja. Nemzeti Gazda, IV. 51—62. Pesty Frigyes. Helységnévtár. OSZK. F. M. 1. 52. Fol. Hung. 1114/10 Bihar m. Rácz István, i960. Hajdúszoboszló önkormányzata a XVII. században. = DMÉ. XLV. 1958—1959. 85—104. Rácz István, 1969. A hajdúk a XVII. században. Debrecen. Recznitzer Ignácz, 1899. Hajdúszovát néprajzához. NÉ. I. 99—101. Sándor Vilmos, 1962. A gabonacséplés gépesítése Magyarországon. AtSz. IV. 403—446. Soós Elemér, 1890. Micz bán eredete. Turul, VIII. 43—45. Szabó István, é. n. A magyarság életrajza. Budapest. Szabó István, 1966. A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest. Szabó István, 1971. A középkori magyar falu. Budapest. Szádeczky Lajos, 1886. Báthory István és egy magyar összeesküvés. Századok, XX. 750—866. Szamota István, 1891. Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Budapest. Székely György, 1976. A helyismereti munka tárgya és általános kérdései Magyarországon. Honismeret. 4. sz. 3—11. Szendrey István, 1968. Egy alföldi uradalom a török hódoltság után. Budapest. Szendrey István, 1971. Hajdú szabadalomlevelek. Debrecen, 12—13.