Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

IV. A népi kultúra változásai

és zugattyúk). Egyéb tollpuska, bodzafa puska, kulcspuska, bürökszárból vízipuska, sárbuzogány, sár- és homokjátékok). b) mondókák : Csiga hívogató, katicabogár küldő, különböző kiolvasok, (An tan tóresz, szó reke tónusz, szó reke tike tuka te vagy odakinn !), gólya versek (Gólya-gólya vaslapát, hozzál nékünk kisbabát, Góly-gólya gilice. . ., Hopa cupa, fonda luka, Fonde kálé Some duka; Csipi csóka, varjú vágja, holló kopácsolja; Egér, egér adj vasfogat, én meg adok csontfogat). c) ügyességi játékok : ostorcsapó, pórumozás (csak lányok) itt kocsikázásnak, mondják. Bothúzás (fiújáték), két fiú egymással szemben leül a földre úgy, hogy talpukat összehelyezik, térdüket kinyújtják, nyújtott térddel megfogják egymás kezét, vagy közösen egy botot s igyekeznek egymást felállítani, a földről Felnőttek is játszák. Törökütés (serdülő fiú vagy legény játék): egy fiú kezeibe egy-egy kukoricacsutkát fog. A földre fekszik s nyújtott karral kiméri saját testhosszát. Ujja hegyéhez egy kettébe tört kukoricacsutkát állítanak. Ez a török. Ezután feláll, majd a kezében levő csutkákra (vagy hasonló hosszúságú fadarabokra) támaszkodva úgy igyekszik megközelíteni a törököt, hogy lábai nem mozdulhatnak el és a hasa nem érhet le a földre, tehát fekvő támaszban kell végig maradnia. Mikor kellő távolságra van a töröktől, igyekszik azt a kezében levő csutkával leütni. Akkor lesz győztes, ha úgy sikerül leütnie, hogy megmarad a fekvő támasz és a két csutka segítségével vissza is tud jönni s fel tud állni. Griff madár (fiú és felnőtt férfi játék). Egy fiúnak le kell guggolnia. Hátul térdízülete mögött egy botot keresztbe dugnak, ez alatt átveszik a két kezét s azt elöl, a lábszárai előtt összekötözik, így kész a griff madár, aki teljesen magatehetetlen, a többiek felboríthatják, forgathatják előre, hátra, mindent kénytelen — a jelenlevők mulattatására — eltűrni. Bot alatt átbújás (fiú erőjáték). A bot egyik végét a fal mellett a földhöz támasztják. Kis távolságra a föld felett meg kell fogni a botot s átbújni alatta. d) labdajátékok. Igen sok változatát ismerik. Ilyenek: kifutás, lyukbaállós (mindkettőt fiúk-lányok vegyesen játszották) falhoz verős (csak leányok) tekézés (fiúk), kondásos (fiúk). Az egyes játékok a játékosok számától függően is variálódnak. Leginkább rongyból kötözött labdával játszottak. A gazda gyerekek tavasszal, mikor a tehén hullatta a szőrét, ezt összegyűjtötték s szőrlabdát csináltak belőle (forró vízbe áztatták, gyúrták, míg a szőr teljesen egybeállt). A szőrlabda több évig is bírta a különböző ütős labdajátékokat. e) ugrálós játékok: kötél átugrálós, versikével, sántikálós (ickázás). Mindkettőt elsősorban leányok játszották. f) énekes, táncos játékok (elsősorban leányok, néha vegyesen játszották, fiúk egyedül sohasem). Valamennyi ismert variáció (Búj, búj zöldág, Tüzet viszek ne lássátok, Benn a bárány, kinn a farkas, Lánc, lánc eszterlánc, Vásározó (Beültettem kiskertemet a tavasszal.. .), Fehér liliomszál, Csillag Boris tudom a nevedet, Most viszik, most viszik Ugorkáné lányát, Kis kacsa fürdik, írd el kakas a jércét, Adj király katonát, Körben áll egy kislány ka, Szenes tőke). g) felnőtt utánzó játékok. Botos (főként lányok vagy 6 éven aluli fiúk), lakodalmas (vegyesen, de inkább lányok), komámasszony (csak lányok), főzőcskézés (lányok), seggreverős (fiúk), szekerezés, lovacskázás (elsősorban fiúk), héja játék (vegyesen, főként lányok). Általában a felnőttek minden tevékenységét utánozták (nyomtatás, cséplés, doktor, bábaasszony, disznóölés stb.). h) gyerek babonák. A gyerekek sok babonában hittek. Hittek abban, hogy ha valamelyik társuknak bármely testrészét, akár tudatosan, akár véletlenül átlépik, akkor az elszárad. Ezért, ha maga nem vette észre, társai figyelmeztették. A babonát úgy lehetett feloldani, ha ugyanott vissza is lépett. Ha valaki ezt elmulasz-