Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

III. A társadalom organizmusa

jelölték meg (a csóva ásóval, négyzetes gúla alakban kivágott kis földkupac). A fúosztás napján az osztó személyek esküt tettek, hogy igazságosan fognak osztani. Majd tizedenként összesítették az igénylők névsorát, az egyes nyilasokat számokkal látták el s az igénylők számot húztak. A XIX. században az osztó személyek minden napra kaptak a várostól egy-egy icce bort és „tisztességes" vacsorát. Az osztásról laistromot készítettek s e feljegyzés szolgált alapul egész éven át a kaszálás, gyűjtés, hordás, részelés ellenőrzésénél. A harmadában lekaszált szénából a városra eső részt kollektív munkával hordották be a városkertbe, ahol a városgazda irányításával hatalmas kazlakba rakták. V. 637/a 14. Kism. stat. 1761. 18.; uo. 1770. II. 5—6—7, 4. pont; uo. 17. Lib. inq. civ. 1760. jún. }., 1789. máj. il; uo. b. 3. 1853. Ekkor a város kaszálójára 227 fő jelentette magát; Varga, 1973. 150. 73. V. 637/a 40. Városgazda elsz. 1812—1820. Ekkor a papnál, rektornál, nótáriusnál, kurátornál s még öt polgárnál összesen 579 v. forint volt kint „contractuson". 74. Uo. 4. 1848. ápr. î. 1848-ban a váradi görög egyesült káptalantól 1500 ezüst forintot 6 %-os kamatra kölcsön vettek. 75. Uo. 42. Szám. prot. cassa dorn. erog. 1760. márc. 2. 76. Uo. 14. Kism. stat. 1757- <• pont. 77. Uo. 42. Szám. prot. 1760. perc. Az óra árába ekkor a lakosoktól 71 forint 81 dénárt kéregettek be. Vö. Osváth, 1896. 43. 78. Uo. 1768. jún. erog.; uo. 14. Kism. stat. 1761. 9. 79. Uo. 42. Szám. fkv. erog. 1761. jún. 30. 80. Uo. 1760. dec. 22. Si. UO. 45. Szám. fkv. 1845. Erog. Folyamatos tételek. 82. Uo. 42. Szám. fkv. 83. Uo. 84. Uo. 49. 1831. máj. 31; uo. 45. 1834—1855. Bevételek.; Varga, i960. 126. 85. E korban épült fel — 1805 —, majd renováltatott a templom (1866). Megnagyobbították a magtárat, felépül a városmajor, a kisdedóvó, három kőhidat építenek a falu körüli ereken stb. 86. V. 637/a 3. 1828. Beadvány a conscriptoroknak. „A mi egész városunk animalis conscriptio szerint mintegy 1600 lélekből áll. .. átallyában földművelő... a határa felette szűk, nevezetes része annak is terméketlen szék, más része a Berettyó áradásainak nagyon ki vagyon téve. Két külső, két belső csap széke. A külsőben utazók befogadására megkívántató épületek nincsenek, de különbenis egy mérföldnyi kiterjedésen azon ország útban 4 tsapszékek vágynak, hárma vendég fogadóval. A mészárszék hetenként egy-két marhát vág, főként tavalyi vagy három éves jószágot, de még így is számtalanszor megbűzhödik a hús. Vásár privilégiuma van, de Debrecen, Várad mellett a mi vásárunknak csak a neve van. Háromkerekű vízi malmába idegenek alig járnak. A szántóföld nemléte közönségesen tudatik, mivel lakosai más határokról élnek, allódiatúrák régen se voltak. A malom jövedelme V

7 része az egyház és az oskola fenntartására van rendelve. 87. V. 637/b 6. Körözvények. 1850. ápr. 25. 88. Uo. Kismarja 1850-ben 201 porció zabot, 409 porció szénát, 333 porció szalmát s 5 öl fát volt köteles beszolgáltatni. A nagymarjai porció ugyanakkor: 410 búza, 328 zab, 328 széna, 109 szalma s 18/64-ölfa. 89. V. 637/a 45. Szám. fkv. 1852. ápr. 24; V. 637/b 3. Körözvények, 1852. nov. 7. 90. Már 1832-ben „három betyár forma embert" keresnek a faluban, akiket fekete gubában, gatya szárban, setét kék rékliben, közép két sorban fejér gombokkal láttak utoljára. (V. 637/a 35. Perek jkv.-e 1832. máj. 18); 1839-ben Nagy Bálint csikós bojtárja Balogh Imre összeállt „egy Sándor nevű betyárral" s Félegyház alatt lovat loptak. (Uo. 1839. j

un- 24); 1862-től egymást érik a körözvények s egy évvel később statáriumot is hirdetnek a lőfegyverek használata ellen. (Uo.) ; A bihari betyárvilág felszámolásáról forrásértékű könyv: Osváth, 1905. 91. Kalászi László jegyző 1851-ben már arra is bátorságot érez, hogy adófelszólítást küldjön Nagymarja földesurának, Beöthy Lászlónak. Sőt 1853-ban följelentést tesz a földesúr ellen, hogy adóját két év óta nem fizeti. V. 637/b 1851. ápr. 26; uo. 1853. jan. 1. 92. Uo. 4. Szolg. curr. 1872. szept. 4. Az 1871, évi VIII. tc. 44 §-a értelmében tartott választásokon valószínűleg nem igaz úton juttatták be Gerstner Hugó kapitalista bérlőt a képviselő testületbe, mert ellene „felbőszült némelly egyének" tiltakoztak. Ezért beiktatásáról a szolgabíró kénytelen volt lemondani. 93. Uo. 4. Városgazdái elszámolás, 1874. Ez évben a második bíró a következő anyagokról számol el: búza, rozs, tengeri, árpa, zab, széna, szalma, csődör, bika, kan, gyertya, olaj, vas, mész, vályog, tűzifa, deszka, léc, tölgyfa, fenyőfa, szeg, korcvessző, tűzi szalma, cserép. 94. Osváth, 1896. 48. 95. A Berettyó és az Ér csatornázások már 1813-ban kezdődtek. A mérések az 1830-as években folytatódtak. 1840-ben alakul egy Ér Csatornázási Társaság, a munkálatok meg is kezdődtek, de komoly eredmények csak 1855 után, a Körös-Berettyó Vízszabályozási Társaság irányításával kezdődtek. A Berettyó szabályozást Kismarjánál 1867-ben fejezték be. V. 637/b. Az Ér Csatornázási Társaság