Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

II. A nép és a föld

kővágás rováson is számon tartottak (kővágáskor a kövek közül kisepert liszt maradvány) Varga, i960. 122. 2J2. V. 637/b 4. Hirdetmények, 1889. dec. 12. Az 1884. évi XVIII. tc. 27 §-a értelmében közhírré teszik, kinek van ellene kifogása? így a malom megépülhetett. A malmot mint gazdaságtalan üzemet az 1950-es években lebontották. 253. Gyene József 1832-ben Gencsről, Kovács Péter 1800-ban Bagosról, Lódy Sándor 1833-ban Bojtról, Lovas Ferenc 1847-ben Biharfélegyházáról, Petrovics Márton 1837-ben és Szakácsi Károly 1841ben Váradról, Buszlai Gyula 1889-ben Esztárból és Sárközi János 1887-ben Szalárdról. Egyházi anyakönyvek. 254. így volt ez az újabb időben is. Ily módon lett cipész a paraszt származású Kozma Károly is. 255. V. 637/a 4. 1837. dec. 10, 1838. márc. 25. 256. Uo. 1839. ápr. 10. 257. V. 637/b 3. 1851. szept. 26. 258. V. 637/a 4. 1843. márc. 9. 259. Uo. 45. Szám. fkv. 1853. 260. Uo. 27. Lib. Inq. civ. 1742. márc. 8. Kovácsok limitációja. A limitáció laposvas, csoroszlya készítésre, ezek javítására és a fejsze acélozására terjed ki. 261. Uo. 3. 1835. szept. 13. Erdős Márton, akit a város hívott konvenciós kovácsnak, már itt született Nyolc éve volt már a város alkalmazottja, mikor 1835-ben a Szigeten telket s polgárjogot nyert.; uo. 4. 1838. ápr. 7. Sajó Ferenc a város sorompó hídnál levő kovács házába szállt — valószínűleg. Erdős Márton helyére — s most 200 forintért megkapja a házat, vele együtt a polgárjogot. 262. V. 637/b 4. 1870. Ekkor Kassai Albert volt a város konvenciós kovácsa. Jól kifejezi egy falusi kovács tevékenységét egy feljegyzés arról, hogy milyen munkákat végzett ez évben a városnak: 2 stráfos patkó, a Fagyas kút vedréhez abroncs, kútkolontz tartó vas, ráf húzás, szegcsinálás, rúd karika, felhércszeg, sróf, muter, hátulsó vánkosra karika, sarog/yaláncz sas, kerék pánt, tengely tok\á.t felvasalta, egy pengő a derékszeg alá, saroglya vasalás, nyitszeg, talpszeg, láncz szem, sráfos patkó, az első tengelyt új tokba kötöttem, 4 új tzugpánt műterestül, ló szájtisztítás és száj érvágás, az elsőfelhércre tasniforrasztás, hámfa karikát forrasztott, jegyző kapujához két nyakvas, saroglya páltza, új vas villa, szekér oldal vasalás, 2 szántó vasat élezett, a malomkő padlatára két új ráf, az új kő talpazáshoz 41 csákányt élezett, fa villát vasalt, tengely vég szeg, a harang koronához új sróf, 2 új kérget vasalt, ló lábát kisütögette, patkolta, gereblyefogat csinált, nádalt a szűrüre, nyjíjtóra karika, nagy szekérhez új vánkos, 2 új rakontzát csinált két új lógót vasalt. 263. A kerékgyártó mesterségről hű képet ad az 1844 körül elhunyt Kató Imre kerékgyártó inventáríuma. (Magán irattárban): Nagyfúrú 2 db, kerék agyfúrú 2 db, kétélűfúrú, németfúrú, bokázófúrú, tajiga bokázó fúrú, nyak szeg fúrú, vak szeg fúrú, csap fúrú 2 db bélfaszegfúrú 2 db, csap fúrú, egy rosz fúrú, tolatlan fúrú, fog szár fúrú, létz szegfúrú 2 db, bárd, szekertze 3 db, kapótska, agy vésíi, tollas vésű, kerek vésű, vésű fa nyéllel, bontani való vésű 2 db, kerek vésű kitsiny, harapó fogó, kalapáts, csont vágó, balta, fűrész, kis fűrész, nagy vonó kés, vonó kés, görbe vonó kés, kis vonókés, gyalu 5 db, forgó kü vágó kés, húzó vas, segít-vas, gyikinyező, reszelő, faragó tőke 2 db, vonó szék. 264. V. 637/a 4. 1840. júl. 19, 1843; Egyh akv. 1829. 265. Egyh. akv. 1881. 266. V. 637/a 42. Szám. fkv. Cassa dorn. perc. 1761. „Asztalos Diószegi Mihály Városunkban a Ns. Tanátstól incorporatiot instálván, mivel városunknak ollyan mester emberre szüksége volt, megengedtetett 2 forint 38 kr. ellenében. Egy évvel később feleségül vette Bölts Máriát, ezzel véglegesen kismarjai polgár lett. 267. Egyh. akv. 268. V. 637/a 4. 1837. nov. 17, 1840. dec. 5. 269. V. 637/a 31. Tan. jkv. 1783. ápr. 6. A mészáros legények esztendeig való fizetése: 1. kész pénz 34 v. forint, 2. bél bontásért a feleségének pár csizma vagy két forint, 3. élelmére búza a malomból, 4. marha vágás megengedödik szüret alatt, 5. tengeri, dinnye, kender, zab és búza fölgye az árendás pusztán engedődik, 6. az apadó minden 100 font után 5 font. 270. Varga, i960. 126. « 271. Osváth, 1896. 38—39. 272. Uo. 28, 44. 273. Kis András 1818-ban bukkan fel a kismarjai anyakönyvekben, amikor feleségének Petres Zsuzsannának fia születik. A fiú még ebben az évben meghal. 1820-ban leánya születik. A pocsaji eklézsiával folytatott pere miatt 1843 július 10-én elkészítik vagyonának inventáriumát. Talán nem érdektelen, ha közöljük egy szerény falusi festő háztartásának teljes leltárát: „Egy ház és telek (250 Ft), a házba egy fenyő asztal, egy festett fenyő komót, ótska, négy kaszli festett fenyő, két téka fenyő, két ótska fenyő nyoszolya, négy fűajj, két derék ally, két ótska láda, két szapulló, egyik fenyő, másik tölgy, egy vadász fegyver, egy hüvelyes kard, egy réz fokos, egy dohányvágó masina, egy kávé daráló, egy plé kementze, egy tört tükör és egy kerek tükör, egy gyertya tartó, két márvány festék törő kő, egy nagy fejsze és egy kis balta, egy verem vágó, egy ótska kapa, egy kasza, ülő és kala-