Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)
II. A nép és a föld
kommunista párt tagja. A Tanácsköztársaság alatt földművelési népbiztos, majd vörös katona volt. A Tanácsköztársaság bukása után Kun Béláékkal a Szovjetunióba emigrált. Itt az ún. Paraszt Internacionáléban dolgozott. 1936-ban jelentkezett a spanyol polgárháború nemzetközi brigádjába, ahol Tar Ákos néven zászlóalj parancsnok lett. A Huesca melletti harcokban hősi halált halt. Magyar Életrajzi Lexikon. Bp. 1967. 718; Szer érni, i960. 200. Jurányi János gazdálkodó szül. 1895-ben, Kismarján. Apja János, Anyja Kolozs Eszter. Derecskéi származású család. 201. IV/B 404/a 48. Alispáni véghatározat. 1922. jún. 21. 202. Váradi Lajos férfiszabó elbeszélése alapján. 203. A tanácsköztársaság Hajdú-Biharban. Dokumentumgyűjtemény. Debr. 1969. 76. 204. IV/B 404/a 48. Alispáni véghatározat Jurányi János rendőri felügyeletéről; uo. Jurányi János szakaszvezető körözése. A két iratot kivonatosan ismerteti: A Tan. közt. Hajdú-Biharban. Debrecen, 1969. 514. 205. V. 637/b 2. Képv. test. jkv. 1933. jan. 14. 206. Uo. î. 1913. dec. 14, 1914. jan. 14. Ekkor 100 korona segélyt osztanak ki Joó Jánosnak, Budai Sándornénak, Széles Károlynénak, Sajó Eleknek, id. Pap Jánosnak, Tóth Pálnak, Kupás Istvánnak, Széles Istvánnak, Molnár Károlynak, Balogh Imrének és Ács Ferencnek. 207. Uo. 2. 1932. jan. 31. 208. 1944 nyarán pl. nem akadtak cséplőgépi munkások, akik a szokásos V 8-os bérért vállalták volna a cséplést, hanem zömmel kényszermunkásokkal lehetett csak a cséplőgépeket üzemeltetni. Egyik gépnél a szerző is ilyen minőségben dolgozott a cséplési idény végéig. 209. V. 637/a 3. 1797. júl. 30. Habókay Márton nótárius hirdeti: „Minthogy a vad fák szép reménységet nyújtanak az eránt, hogy azoknak gyümöltseikből közönségessen 'a' Lakossok hasznot vehessenek, azomban némellyek máris megkezdették a' gyümöltsöket haza 'hordani, holott éppen még haszna vehetetlenek, tehát hirdettetem, hogy senki egy forint vagyis 12 páleza büntetés alatt ne bántsa 's ne horgya mind addig, míg a Ns. Tanáts felszabadittya." 210. Gyakran — felsőbb utasításra — be is tiltották. V. 637/b 7. 1851. júl. 9. Szolg. bírói körlevél. Varga, i960. 133. jegyz. 211. V. 637/a 4. 1843. dec. 10. 212. Osváth, 1896. 45. 213. 1768-ban pl. egyszerre három hajót is vettek. V. 637/a 42. Lib. Domestica Opp. Kism. 1768. júl. 29. 214. Uo. Szám. fkv. 1762. ápr. 1. 215. 1762-ben 4, 177-ben 15 db gyalomnak való hálót vettek. Uo. 1762. ápr. 1; 1770. márc. 22. 216. Uo. 1760. máj. 10. Fülöp István város gyalmához 24 ölnyi kötelet és más 19 ölnyit a város hámjaiban négy istrángot ereszvén; uo. 1762. dec. 5. „Fülöp Istvánnak, hogy a gyalomhoz 19 szál Strángot és az órához kötelet vett. 217. Uo. 40. Városgazd. elsz. 1813. máj. 10. 218. Ha/gát-ról már 1733-ban olvashatunk (uo. 22. Tan. jkv. 155. 1.), a holt Berettyón halgátból egy hurczát elloptak; 1810-ben a vármegye szétszóratja az „akadályt tevő által kötéseket", mert a rendszertelenül épített halgátak árvizeket okoztak. V. 637/a 22. Vegyes iratok. 1810. febr. 16; Szilágyi, 1973. 123—131. 219. V. 637/a 14. Kism. stat. 1761. 15. pont. „A halászoknak mint eddig a' gyakorta való áldomások hellyében egész esztendőt által, négy kanta bornál több nem fog adatni, a' nékiek rendelt conventiójokkal együtt". 220. Uo. 49. 1822. dec. 15. 221. Uo. 1825. jan. I. 222. Molnár, 1969. 107—119. 223. V. 637/a 17. Lib. Inq. civ. 1761. 224. Uo. 42. Szám. fkv. Cassa dorn. erog. 1760. márc. 12-től 1763. dec. i-ig számtalan tétel. Egy esetben 8 db tekenős békát is vittek a váradi uraknak, melyért azok 40 dénárt fizettek a halászoknak. 225. Az anyakönyvek két hivatásos méhészt ismertek: Szabó Istvánt 1826-ban és Janó Mártonnét 1829-ben. A két világháború között eladásra is termelt mézet Nagy Sándor, akinek fő foglalkozása órás és kertész, valamint Sebestyén Lajos, aki csizmadia mester is volt. 226. L. az idézett összeírásokat. 227. V. 637/a 19. Törv. széki jkv. 1833. ápr. 18. Bakó András Gál István kertjéből egy kas méhét ellopta, ezért 3 hónapi vasban és közmunkában eltöltött rabságban és kétszer szenvedendő 60 páleza ütésre ítélték. 228. Uo. 22. Tan. jkv. 17 31. 76. „A Medgyes alatt való rétbe szintén a kender földnek véginél" Pető István két kas méhét felbontották. 229. Szűcs, 1965. 26. 230. 1890-ben készült egy felmérés, amelyben még csak a tanítónak, Csutoros István asztalosnak és