Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

II. A nép és a föld

sokat.

27i 1910—1911-ben épült meg a Debrecen—Nagyvárad közötti vicinális vasút, mely Kismarját is érintette. Ettől kezdve néhány vasutas (állomásfőnök, váltóőr, raktáros, pályamunkások) is gazdagítja a falu társadalmi színképét. Nem a legnépszerűbb tagjai voltak a falunak a múlt század vége óta itt tanyázó csendőrök s az első világháború után itt letelepedett nyugdíjas csendőr tiszthelyettesek. Amikor tehát leszögezzük, hogy a kis város, majd község egyedüli meghatározója a paraszti társadalom volt, kulturális megformálódásában mindig számolni kell azzal, hogy már a XVIII. században a lakosságnak több mint 10%-a, a XIX. század második felétől pedig 15—20%-a nem paraszt, hanem megélhetésében, ennek megfelelően világnézetében más tényezők befolyásolják. Létük és tevékenységük nyilvánvalóan hatással volt a paraszt társadalomra is. Hiszen természetes, hogy a „kézműves iparosok emelték a mezővárosokat a falvak szintje fölé".

275