Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

II. A nép és a föld

ón- és üveg edények, a 15 darab győri tál a négy miskolci tál, az aranymérték, pénzes láda mind azt bizonyítják, hogy a módosabb parasztok körében már ekkor a polgárosulás jelei mutatkoztak. A második ház talán az elhunyt Bábolnainé hálószobája lehetett, mivel itt csupa női ruhadarabokat találtak a leltározók. Bútorzata is egyszerűbb az első szobánál, de a négy különböző láda, a kommod és három fogas valóságos raktárai a különböző használati tárgyaknak. A pitvar a konyha gazdag felszerelését őrzi. Egy almáriomban, egy kanalason s valószínűleg a falra akasztva, vagy meg nem nevezett polcokon 238 darab tárgyat, közöttük 188 db kerámiát találtak. Jellemző a 18 db fatányér s hozzá való fakanalak nem hiányozhattak a konyha készletéből. Mindkét hízta és a pitarra is a puritánság jellemző. Nincsenek képek és más „hívságos" tárgyak. A nagyobb használati tárgyak egy részét a tornácon tartották. Szabad idejében a gazda bizonyára az itt elhelyezett szalma nyoszolyán szunyókálhatott. A sütő nem a mai értelemben vett nyárikonyhát jelentette, hanem olyan üstházat, ahol a disznótorok termékeit sütötték ki. A kamara a gazdasági felszerelések raktára, egyben éléskamra is. A padlás a ritkábban használt tárgyak raktára. A két ócska pisztoly tok bizonyára még a nemesi felkelések emlékét őrizte. A padlás vagy ház híja (kiejtve: hászíjd) a legfontosabb termény raktározó helye volt.

173 A porta első szektorában a sütőházhoz kapcsolódva ritkábban fordul elő a borház,

11

^ mely egyben a pince hiányára hívja fel a figyelmet. A magas vízállás valóban nem kedvezhetett a pincéknek, mégis több portán már a XVIII. század első felében pincét Ház- (1840 körnt) IOI