Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Utóélete

Farkas Gyula általánosítása felületes, hiszen Görög görögkatolikus, s a Magyar Hírmondó 1792-től folytatta a Hadi Történeteket. De az ő megjegyzése tovább él a későbbi cikkekben is. 1938-ban a Debreceni Szemle közölte le Görög Demeter néhány levelét, amely Hajdúdorogon a család birtokában még akkor megvolt. (37. o. s különlenyomat.) 1940-ben Rapaics Raymond: A magyar gyümölcs című monográfiájában Görög Demeternek a szőlőtermelés és nemesítés terén kifejtett érdemeit méltatja s követésre méltó példáját dicséri. 1951-ben Gálos Rezső Bessenyei György életrajzá-ban elismeréssel értékelte a Jámbor szándék kiadása körüli tevékenységét Görögnek és Kerekesnek: »tettek ezt annál inkább, mert a magyar nyelv uralomra jutásáért a mozgalmat Bécsből ők irányították.- (248) 4954-ben D. Szemző Piroska: A magyar folyóirat-illusztráció kezdetei c. nagyszerű tanulmányában foglalkozott a Görög Demeter és Kerekes Sámuel által szerkesztett lapok művészettörténeti jelentőségével. (Művészettörténeti Tanulmányok Bp. 1954. 101. 68. Fontos illusztrációit és közkinccsé tette a lapnak.) 1955-ben Horváth János Kisfaludy Károly és íróbarátai c. munkájában foglalkozott Görög Demeter jelentőségével. (104.) 1956-ban, A XIX. század fejlődéstörténeti előzményei-nek tárgyalása közben Farkas Gyula alapján írja: »a testőrifjak a szabolcsi Bessenyeiken kívül mind innen kerültek ki (ti. Erdélyből) s már hazulról hozták fogékonyságukat a bécsi francia felvilágosodás iránt.. . Bécsben hagyományt is teremtettek későbbi (ugyancsak keleti reformátusokból összeverődő) magyar irodalmi körök számára, minők Görög és Kerekes Hadi és más nevezetes Történetek, 1793-tól fogva a Magyar Hírmondó íróival.- (Tanulmányok Bp. 1956. 115—118.) 1960- ban szintén Horváth János Berzsenyi és íróbarátai című kötetében Péteri Takáts Józsefről és Kis Jánosról szólva említi Görög működésének fontosságát. Berzsenyi Görög Demeterhez írt költeményéről szólva megjegyzi: »Görög ezt a verset legfeljebb az 1813-iki kiadásban láthatta, mert Berzsenyi el se küldte neki.- (88—89. 204. 230—231.) 1961- ben Fenyő István Kisfaludy Sándor-ról írt monográfiájában alapos kutatások segítségével elemzi Görög Demeter és Kisfaludy Sándor barátságát, ahogy azt már idéztük. (39—41., 89., 94., 241., 259.) 1960-ban az Űj Magyar Lexikon kiemeli Görög írói és úttörő újságírói munkásságát, valamint a Magyar atlasz jelentőségét. (III. kötet 88.) 1963-ban a Magyar Irodalmi Lexikon (szerk. Benedek Marcell) arcképét is közölte s jelentőségét az eddigi tanulmányok alapján mutatta be. (I. 405.) 1965-ben a legújabb Magyar Irodalomtörténetben (szerk. Sőtér István) Dezsényi Béla méltatta hírlapírói munkásságát: »Görög Demeter és Kerekes Sámuellel a Hadi és Más Nevezetes Történetek-et (1789—1803) indította meg, amely Bécsben jelent meg. Görög Demeter a nemzeti mozgalmak, a nyelvújítás, az irodalmi megújhodás támogatását tekintette fő feladatának. Felszólalt ugyan a jobbágyság kegyetlen elnyomása ellen, de politikai kérdésekről óvatosan nyilatkozott. Lapja ezzel elkerülte a betiltást. Munkatársa volt Hajnóczy József is, a francia forradalomról szóló beszámolókat,