Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

A Magyar Grammatika

fogunk kedveskedni a kijött Grammatika nyomtatványaiból, melyekből el nem mulatjuk részeltetni a több Grammatikának tudós íróit is. Háládatosságnak eleven érzéseitől egészen elfoglaltatva jegyezzük fel ide egy nagy hazánkfiának nemeslelkűségét, ki sokra törekedő gyenge erőnket háromszáz forinttal segítette, mely önkéntvaló áldozatjával, ezen közhasználatú Grammatikának világ eleibe bocsátásában hathatós eszköz kívánt lenni. Méltóságos gróf Széchény Ferenc belső tanácsos úr őexcellenciája ez az a hazafi kinek nemes lelkét esméri a külföld is. Vajha ezen Grammatika felbuzdíthatná tudós hazánkfiait, a még most ebből elmaradott tárgyaknak is kimunkálására, és egy jó Magyar Lexicon eránt való szíves szándékunknak hathatós elősegítésére. Vajha ösztönül szolgálhatna ebben való erősödéssel együtt minden más hazafiúi kötelességeknek is megesmérésére s teljesítésére. — Mi, amíg élünk, hazánknak élünk. Költ Bécsben május elein 1795-dik esztendőben Görög és Kerekes." Az első rendszeres magyar nyelvtan nagy sikert aratott s hamarosan el is keltek példányai. Nem tetszett azonban rendszerezése és elvei többeknek, főképpen nem Kazinczy Ferencnek. 1805. július 15-én Prónay Lászlónak így nyilatkozott: „Midőn a Görög és Kerekes urak prémiuma által dologra buzdított hazafiak grammatikájuk az erdélyi és debreceni tudósok ítélőszéke elibe került, a debreceniek azt az igazságtalanságot követték el az írókon, hogy egyiknek sem ítélték a pályaágat és ahelyett hogy Földinek, kik magok a debreceniek is első polcra ültettek, intést adtak volna, hogy ezt-amazt változtassa meg s dolgozza ki nagyobb gonddal, a mások sok esztendei stúdiumokból igazgatásából oly rosszat és oly roszszul, amelyet azok közül, akik a mesterség körül forognak és dolgozgatásaik által valamely nevet szerzettek, senki sem írt volna."

J6 Kazinczy véleményének ellenére a debreceni Grammatikának fontos szerepe volt az anyanyelvi oktatásban a XIX. század első felében, hiszen az iskolai nyelvtankönyvek javarésze is annak alapján készült. A nyelvújítással nem állt teljesen szemben, mert nem tilalmazta az új szók csinálását, de mint a legújabb magyar irodalomtörténet összegezte: „A Grammatika írói stilisztikai, esztétikai érzéket nem árultak el, a szépirodalmi szerzőnek nem adtak jogot a nyelv szabad kezelésére."

17 * * * Görög Demeter mecénási tevékenységéhez tartozik az is, hogy amikor a Magyar Minerva könyvkiadói vállalkozásnak költségeit Festetich György tovább nem vállalta, Péteri Takáts József, a szerkesztő közölte a dolgot Görög Demeterrel s az ő segítségével továbbfolytatták. Ebben a kiadói vállalkozásban 1789 és 1812 között a következő művek jelentek meg: Ányos Pál munkái (1789), Péteri Takáts József és Virág Benedek költeményei (1799), Pápay Sámuel: A magyar literatura esmérete (1808) és Ruszék József filozófiai propedeutikája (1812).

18 Támogatott azonban egyes rászorulókat is Görög Demeter, s ilyenről emlékezik Márton is: „Eleven emlékezetében lehet Görög igen sok hazánkfiainak azért is, hogy ő vagy maga közbevetése, vagy barátságos tanács-