Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

A mecénás

fiakat Bárótzinál, Görögnél, Kerekesnél, — kiknek szívességébe s több tudós hazámfiaiknak barátságába magamat ajánlom. Ezen beszédet két újonnan dolgozott s hozzánk a megvizsgáltatás végett már fel is küldött Magyar Grammatikánk szemléléséből származott örvendezés, egy jó Szótárnak készülhetéséről való tanácskozás s egy kis ozsonna követte (mely a bűti naphoz is volt alkalmaztatva a vallás különbségére nézve). — Nem a csupa szokás, hanem a buzgó hazafiúi örömnek ereje okozta, hogy poharakat emeljen a kis Gyülekezet a két Magyar Hazáért, annak boldogsága főeszközeinek jó királyunk, s nádorispányunknak virágzó életekért, magyar mecénásainkért: s nemzetünk javára dolgozó hazafitársainkért. — 9 órakor lett vége ezen örvendetes kis gyűlésnek, mely kicsin kezdetet, hogy idővel nagy vég követhessen, szívünkből óhajtjuk." (IV. 89—95. 1791. jan. 25.) 1792-ben megjelentették Földi János kis könyvét Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról. írta . . . orvos, Doktor, Ts Ns Hajdú Városok Kerületének rendes orvosa. Bécsben a Magyar Hírmondó íróinak költségével. 1794-ben Kulcsár István Mikes Kelemen Törökországi leveleit, melyekben a II. Rákóczi Ferenc fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak. írta Mikes Kelemen az említett fejedelem néhai kamorása. Most pedig eredetképpen való magyar kézírásokból kiadta Kulcsár István az ékesszólásnak tanítója Szombathely. 1794. Nyomtatta Antal József. A kiadvány előszava 1794. böjtelőhava 18-án kelt. de már jóval hamarabb sajtó alá volt készítve, mert a budai cenzor Rietaler Mathias 1792. július 10-én adta ki a megjelenéshez szükséges engedélyt. Szinnyei életrajzi lexikonában azt írta a kézirat hazakerüléséről, hogy „midőn a rodostói magyar menekültek telepe feloszlott, Tót Ferenc francia pattantyús tiszt Konstantinnápolyban tartózkodott, később hazájába viszszatért és 1793. szept. 22-én Tárcsán Vas megyében megholt, kétségtelen, hogy akkor szombathelyi tanár, Kulcsár István Tóth hagyatékából szerezte meg az eredeti kéziratot és az ő érdeme, hogy azonnal ki is adta."

11 Kulcsár egy szót sem szól erről a kötethez írt előszavában, tudatosan hallgat a kézirat Magyarországba kerüléséről, hiszen ő tudta legjobban, hogy azt neki Görög Demeter adta által. Görög lapja első évfolyamában így mondja el Mikes kéziratának hazakerülését: 1789. november 24-én hírt ad arról, hogy a Travniki pasa kinek vezetése alatt szándékozott a törökség Boszniából Horvátországba berontani, nem Szelim többé, mert az a porta parancsára megfojtatott. Aztán ismerteti ennek a basának kulturáltságát és magyar vonzalmát, s azt is elmondja, hogy temérdek kincse volt, s a török császár rokonát vette feleségül. Itt említi meg: „Ha igaz a Szelimen megtörténhetett szerencsétlenség: valóba lehet fájlalni. Mert ő egy megvilágosodott értelmű, s jó gondolkozású úr volt. Egyéb sok szép tulajdonságaihoz az is hozzájárult, hogy nagyon gyönyörködött nemzetünkben s a gavalléros magyar öltözetben. Ennek bizonysága az, hogy addig nem nyugodott, míg egy magyarra szert nem tett, akit veres rókatorkos s paszomántos ruhában jártatott, és pompája nevelésére mind Konstantinnápolyban. mind Belgrádban magával hor-