Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Bevezető

BEVEZETŐ Negyven évvel ezelőtt áhítattal és kíváncsi érdeklődéssel kerestem a XVIII. század végén Bécsben élő s Hajdúdorogról származó kultúrpolitikusunk, Görög Demeter nyomait szülővárosában, a ,,privilegiális hajdúváros"-ban. Görög nevű családok seregére leltem ott, és Görög Péter állatorvosnál, egyik tanítványom édesapjánál, megtaláltam Görög Demeter néhány levelét a XIX. század elejéről unokaöccséhez, Görög Jánoshoz és a hajdúdorogi nemesek hadnagyához, Orosz Andráshoz. A levelek szövegét a Debreceni Szemle

1 1938-ban közkinccsé tette, de az eredeti leveleknek azóta nyoma veszett. Abban az időben rátaláltam Dorogon az egyik leányági Görög leszármazottnál Márton József 1834-ben Bécsben kiadott, Görög Demeter arcképét és életútját tartalmazó kis füzetére is.

2 Azóta ezt is megsemmisítette a II. világháború vihara. Akkor még a Görög családtagok azt is tudták, szájhagyomány alapján, hogy Görög Demeter öreg korában házasodott meg, s báró Hiller Jozefint vette feleségül a császári udvar kívánságára. Végrendeletében Alsó- és Felső-Ausztriában fekvő vagyonát feleségére hagyta, grinzingi szőlőjét pedig az uralkodó-házra, magyarországi rokonairól másféle gondoskodás történt, de arra már nem emlékeztek, hogy miből állt ez az örökség. Végrendeletét — állítólag — Bécsből Magyarországra a Helytartótanácshoz küldték le, s negyven évvel ezelőtt a dorogi atyafiak egyes tagjai megbízásából egy pesti ügyvéd kereste azt. Az akkor élők hatalmas vagyont rebesgettek, amely Dorog és Hadház határában terült el, s az örökséget áhító emlékezet nyolcvanezer hold földről beszélt. Ezért a földért több mint száz éven keresztül eredménytelenül folyt a per. A nagy pereskedés közben a hiteles dokumentumok elvándoroltak Dorogról, s azóta is nyomuk veszett, így Görög Demeter szülővárosához fűződő szoros kapcsolatait ma már alig-alig sejtjük. A neves kultúrpolitikus, bár szülőitől örökölt vagyonát Dorogon haláláig megőrizte, azoktól soha meg nem vált, sőt állandóan gyarapította, amint azt sajátkezű levelei is bizonyítják. Életét 1783-tól haláláig a császárvárosban töltötte. II. József uralkodásának idején került Bécsbe az egyetemre jogi tanulmányainak folytatására. Bécsbe érkezése előtt egy évvel költözött el onnan csalódottan Bessenyei György Szabolcs, illetve Bihar megyei birtokára, aki az új magyar irodalom megindítója és szervezője volt. Görög Demeter Bessenyei nyomdokába lépve valójában vállalta és folytatta az általa elkezdett munkát, s a köréje csoportosuló, Bécsben élő magyar írók a francia forradalom kitörésének évében már tekintélyes irányítójuknak fogadták el. De nemcsak a vele egy városban élők tisztelték a művelt és áldozatkész Görög Demetert, hanem a magyarországi és erdélyi írók is bizalommal fordultak hozzá irodalmi kérdésekkel. Különösen a Hadi és más nevezetes Történetek, majd a Magyar Hírmondó szer-