Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Hadi és más nevezetes történetek

náltak. Vigadozásoknak viradta vetett véget . . .« (IV. 457—482. 1791. április 15.) Görög Demeter szülővárosa. Dorog is tartott ünnepséget, de a tudósítást jóval később nyomtatták csak ki, akkor is valószínű Kerekes Sámuel gondoskodott róla, hogy a megszűnő lap ne legyen ezzel a hírrel adós: »Az itt következő tudósítás csak a napokban érkezett hozzánk, azzal a kéréssel, hogy mivel az, akihez volt felküldve az esztendő elején nem közlötte a hazával, mi die anniversario adnánk ki munkánkban, a Ns Hajdú Városoknak jó királyunkhoz viseltető szeretetek s tiszteletek örök emlékezetére: Vévén a parancsolatot a Hajdú Városok, hogy ők is II. Leopold királyuk szerencsés megkoronáztatásáért s boldog országlásáért hálaadó és esedező isteni szolgálatot tartanának; elvégezték a Distriktus gyűlésén, hogy minden város különösen tegye meg hívségének kötelességét. Ehez képest Ns Hajdú Dorog városa, következő módon vitte véghez az inteni tiszteletet 1790-ik eszt. dec. 17-dik napján, mely nap Szent Miklós innepnapja a görög katolikusoknál. Munkácsi kanonok s a város érdemes plébánosa Főtiszt. Koptsay János úr énekes misét tartott. Az evangélium után egy igen szép prédikációt mondott anyai nyelvünkön Krisztus urunknak ezen szavairól: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené. A fontos prédikációt egy hathatós imádság váltotta fel a fels. Király szerencsés országlásáért, a királyi ház virágzásáért s a haza boldogulásáért. Ez után ismét folyt a szent mise, mely alatt négyszer lőttek apró puskákból az avégre kiválogatott derék legények. Meleg Péter nótárius úr vezérlése alatt. A szent misét a 20-dik sóltárnak magyar nyelven lett eléneklése vei fejezték be. — Az isteni tisztelet után gazdag ebéd volt a városházánál, estvére pedig magyar bál, hogy ezen közörömben a község is részesülhessen, a Ns tanács rendeléséből a bornak itcéje 1 krajcáron méretett. — Nánás városa deputátusokat küldött volt a dorogi isteni tiszteletre, valamint Dorogról is nagy számmal mentek által Nánásra, dec. 19-dik napján, amelyen két szép prédikáció tartatott Nánáson. — Igen szép példája ez nemcsak a királyhoz való hűségnek, hanem a toleranciának, és a jó szomszédságnak is, mert Nánás városa lakosai reformátusok, a dorogiak pedig görögkatolikusok. — Ezen szép egyességet méltán lehet mind a papi. mind a világi elöljáróknak tulajdonítani." (V. 792—793. 1791. dec. 20.) Az 1790. június 10-én megnyíló s 1791. március 13-ig tartott országgyűlésről nemcsak tudósításokat közöltek, hanem annak egész lefolyásáról és a hiteles aktákból mellékleteket küldtek olvasóiknak, amelyeket külön kötetbe lehetett beköttetni. Természetesen nemcsak az akkori magyar politikai események foglalkoztatták Görögéket, hanem főleg az a nagy mozgalom, amely Párizsban 1789, július 14-én indult meg, s amelyet mivel nem volt rá szó, nem nevezték még forradalomnak, hanem „változásoknak" mint Batsányi is híres költeményében. A Hadi Történetekbe a legtöbb francia eseménnyel kapcsolatos tudósítást Hajnóczy József készítette, különösen 1791-ben. Ezt Kazinczy Ferenctől tudjuk, aki Szirmay Albert Magyar jakobinusok-ról írt latin nyelvű munkájához kiegészítő és helyesbítő megjegyzéseket fűzött, s ezek közt olvassuk: „Én Hajnóczyt igen jól esmértem... legszorosabb