Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

A lapszerkesztő és újságíró

mát. a királyi család lakóhelyének tervrajzát, sőt a magyar viselet divatossá tétele érdekében női és férfi viseletben ábrázolt alakot is bemutatnak. Mellékletként találunk kottákat: táncnótákat, magyar énekeket klavicordiumra és hegedűre, aztán éneket Haydntól. Rafaeltől s Blanchard léghajójának rajzát is bemutatják. A gondos szerkesztői munka az olvasók nevelését is szolgálja, s ha hiba esett a nyomtatásban, azt a következő számban bocsánatkéréssel helyesbítik: ^Mindenek előtte bocsánatot kérünk azon hibákról, melyek írásunknak legközelebbi júliusnak 21-dik napján költ szakaszában vagy a dolognak értelmére, vagy a szókat formáló betűkre, vagy végre magoknak a szóknak nem természeti renddel való elrakására nézve ötölhettek az értelmes olvasók eleibe. Mi azokat legelsőben észre vehettük s vettük is, de már akkor rajtok nem segíthettünk, mind a nyomtatónak távolléte miatt, mind azért, hogy a stempelezés (az ausztriai címernek felnyomása) sok időt kíván, legtöbbet pedig írásunknak a postán való elindítása, melylyel még mind ez ideig igen nagy üggyel bajjal boldogulhattunk. Erre nézve teljes bizodalommal vagyunk, hogy az érdemes közönségnek, az engedelemadásban kész hajlandóságát fogjuk tapasztalni, annyival is inkább, mivel úgy találjuk, hogy oly hiba, mely a szónak elhagyásából származott, s következésképpen valamely homályosságot okozhatott volna, csupán csak egy fordult elő, a 34-dik levélen, de azt is a több. ámbár ugyancsak még sem számos hibákkal együtt azért nem fedezzük fel, ne talán ezáltal láttatnánk az érdemes olvasókat azon rövidlátással vádolni, mintha magoktól azokat, minekutána kitalálták, meg ne jobbíthatnák. A kezdete többnyire mindennek hijánosságokkal vagyon egybeköttetve: azon leszünk, hogy minden részben hovatovább tökéletesebb munkával adózhassunk kedves Hazánknak - (I. szakasz 57—58. 1789. júl. 28.) Ha ígéretüknek valami miatt nem tehettek eleget, azt is kellő magyarázattal indokolják a szerkesztők. Érdekes magyarázatuk a következő: ^ígéretet tettünk volt, hogy a koronázás pompája ceremóniáját rajzolatokban is fogjuk érdemes olvasóinkkal szemléltetni. Ezt teljesíteni el sem mulatjuk: de hogy mi, készek nem lehettünk akkorra munkánkkal, mint Bécsben Löschenkohl és Artária urak, ennek oka az: hogy mi nem a rajzolattól akartuk a ceremóniát, hanem a rajzolatot a ceremóniától felfüggeszteni. — A megnevezett két urak még a koronázás előtt készen lettek az azt ábrázolandó képekkel : nem csuda tehát, hogy a Löschenkohl úr rajzolatjainak most is az az ízrontó hányd el vesd el munkán kívül egyik hibája, ami majd rend szerént való szokott lenni, hogy tudniillik azok nem a valóságoknak tolmácsai. — Artaria úr tökéletesen dolgozik, s a jó íz igen sokat köszönhet néki, de az ő rajzolatjai sem úgy adják elő a koronázás ceremóniáját, s annak környülállásait. mint voltak valósággal, hanem egy részént amint hozzájuk vethetett maga fejétől, más részént pedig amint azon hat rajzolataiban látta a Mária Terézia koronázásának, melyek itt a F. Magyar Kancelláriánál vágynak. Innen van: hogy a magyar nemességnek topánkákat, hosszú mentéket, s fejekre nagy dupékat csinált, és hogy a király hegyéhez mind odarakta lóháton a püspököket: holott azok nem mentek el a király hegyéhez, hanem mihelyt letette Ö Felsége a hitet, belovaglottak legottan a Mizerikodiánusok klastromába — mint ezt elő-