Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)

Dankó Imre: Ecsedi István élete és munkássága

Dr. Dankó Imre, a debreceni Déri Múzeum igazgatója. Ecsedi István élete és munkássága Kedves Elv társaki Tisztelt Közönség ! A közül a sok bolgár-magyar kapcsolat közül, ami népeinket összeköti egy debreceni-sumeni kapcsolatra hívjuk fel ezennel figyelmüket. Érdemes felfigyelnünk rá, mert a bolgár-magyar kapcsolatokon belül is egy debrecenisumeni kapcsolatról, a két testvérváros kapcsolatáról van szó, mégpedig olyan időből, amikor a két város még nem állt egymással testvérvárosi kapcsolatban. Tavaly volt negyven éve, hogy Ecsedi István, a debreceni Déri Múzeum első igazgatója, a kiváló néprajzkutató kiadta A bolgárok földjén című könyvét. Ecsedi István bulgáriai tanulmányútjai, amelyek során főleg Sumenben és környékén végzett kutatásokat és ennek megfelelően könyvében is sok sumeni és környékbeli vonatkozást találunk, igen jelentősek mind a magyar, mind pedig a bolgár néprajztudomány szempontjából. Ecsedi István kétszer járt Bulgáriában. Először 1926-ban. Ekkor főleg a földművelést, a pásztorkodást tanulmányozta. A kutatóút, ami Bulgária hivatalos, állami támogatásával jött létre, a következő évben, 1927-ben folytatódott. Ekkor Ecsedi szinte az egész nyarat Bulgáriában töltötte és megfigyeléseket végzett a bolgár népélet, valamint a bulgáriai török népélet szinte valamennyi területén. Minthogy különös figyelmet szentelt a bulgáriai, illetőleg a két nép együttéléséből fakadó közös életmódbeli sajátosságoknak, leginkább Sumenben és környékén, a Deli Ormán falvaiban kutatott. Első útján (1926 augusztusában) hajóval utazott a Dunán. Russenál lépett bolgár földre. Innen kiindulva igyekezett meglátogatni a bolgár történelem közeleső jeles helyeit. Madarát, Preszláv és Pliszka romjait. Azt a vidéket, azokat a helyeket, amelyek a magyar történelemben is oly jelentősek. Kutatómunkájában nagy segítséget kapott Fehér Gézától, a kiváló magyar régésztől, aki akkor már huzamosabb idő óta élt Bulgáriában és alaposan tájékozott volt a bulgáriai viszonyokban. Fehér Géza elsősorban a történelmi emlékhelyekhez kalauzolta el. Ecsedi figyelme azonban a korabeli népélet felé fordult, abban igyekezett megtalálni, kimutatni ősi idők maradványait. Meglátta az akkori bolgár pásztorkodásban a bolgár ősjuhászat maradványait, felfedezte, leírta az Iszkeren folytatott ősi halászati formát, megfigyelte az aratás, nyomtatás munkamenetét, a bolgár és a török népi építkezés sajátosságait, a lakóházat, a lakáskultúrát. Tanulmányozta a bolgár családi hagyományokat, a család- és munkaszervezetet, a bolgár és a török gazda házatáját, gazdálkodási rendszerét. Feljegyzéseinek, megfigyeléseinek, következtetéseinek csak kis része került feldolgozásra A bolgárok földjén című munkájában. Hasonló a helyzet az itt készített rajzaival, fényképfelvételeivel is.