Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)

Bevezetés

Bevezetés A Bolgár Tanulmányok második köteteként az 1971-ben Sumenben és Debrecenben tartott közös bolgár-magyar Ecsedi István Emlékünnepség anya­gát adjuk közre. Az Ecsedi Emlékünnepség megrendezésére az adot okot, hogy Ecsedi munkássága nem épült be kellőképpen a bolgár néprajztudo­mányba, alkalmat pedig az, hogy akkor adták ki negyven éve A bolgárok földjén című könyvét. Ecsedi István 1885-ben született Debrecenben és itt is halt meg 1936-ban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ott szerzett történelem-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet és bölcsészeti doktorátust. Munkásságát a kollégiumi tanítóképző intézetben kezdte, majd múzeumőr, végül 1929-ben, a Déri Múzeum igazgatója lett. Kiterjedt néprajzi gyűjtő- és feldolgozómunkát végzett a halászat, a pásztorkodás, a népi táplálkozás, a földművelés és az ál­lattartás körében. Fő kutatási területe a Hortobágy volt. Szülőföldje, sőt szülő­városa népéletét „belülről" ismerte. Maga is debreceni cívis volt, úgy emle­gették, mint „cívis tudóst". Ez azonban korántsem jelentett nála bezárkózást. A népélet jelenségeit nagyon is széles körben, számos összefüggés megismeré­sében, többek között az interetnikus kapcsolatok felderítésében is vizsgálta. Ezért jutott el Bulgáriába is, ahol elsősorban a pásztorkodást kívánta tanul­mányozni és összevetni a magyarral. Kétízben járt Bulgáriában; 1926-ban és 1927-ben. Mindkét alkalommal Sumenben és környékén, a Deli-orman fennsíkján kutatott, gyűjtött. Utjai során nagy segítséget kapott az akkor már régóta Bulgáriában, sőt éppen Sumenben és környékén dolgozó Fehér Gézától. Kutatásairól, tapasztalatairól több cikken kívül A bolgárok földjén című könyvében számolt be. Az emlékünnepség első részét 1971. május 10-én tartottuk Sumenben. A Kossuth Múzeum falán ebből az alkalomból Ecsedi-emléktáblát is lepleztünk le. A sumeni ünnepségen magyar, a debrecenin pedig bolgár szakemberek adtak elő, mondták el véleményüket Ecsedi István sokoldalú tevékenységérők A debreceni Emlékünnepség 1971. május 30-án volt. Azzal kezdődött, hogy a bolgár vendégek megkoszorúzták Ecsedi István sírját a debreceni Közte­metőben. Az emlékünnepség anyagán kívül négy rövid, összefoglaló jellegű cik­ket is közlünk Sumenről és környéke és történelmi nevezetességeiről, Pliszka, Preszlav és Madara romjairól. Az Ecsedi István Emlékünnepség anyagának közreadásával ugyanaz a célunk, mint az emlékünnepség megrendezésével: egyrészt fel kívánjuk hív­ni a bolgár tudományosság figyelmét Ecsedi Istvánra, másként új kapcsolatok feltárásával erősíteni, fejleszteni kívánjuk a magyar-bolgár és ezen belül a debrecen-sumeni kapcsolatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents