Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)

Sumen városa

ját képezte egy rendkívül mozgalmas, bajoktól, szenvedésektől nem mentes, megpróbáltatásokkal teli helyi történelemnek. Ez a helyi történelem Bulgária, a bolgár nép történetének szerves része, olykor-olykor a bolgár történelem egészét befolyásoló mozzanat volt. Sumen területén az őskorok különböző kultúráinak ugyanúgy megtalálhatjuk a nyomait, mint a szkítákét, szarmatákét, a rómaiakét, a bizánciakét, az ősszlávokét, az óbolgárokét és a törökökét. Azt mondják, hogy 1154-ben az arab Idrisi Simeonis néven már Sument említi. 1967-ben Vera Antonova, sumeni régész talált egy feliratos követ a 14. századból, amelyen városunk már Sumen néven szerepel. Tekintve, hogy a korai bolgár államok központjainak 11. kép. Sumen említése a XIV. század végéről. Kőtöredék a sumeni várból. közvetlen szomszédságában állott, mindig jelentős, az egész bolgár nép életében számottevő város volt. 1387-ben a törökök elfoglalták és közel ötszázéves uralmuk alatt majd teljesen török várossá formálták. Sument a törökök elsősorban stratégiai fontosságú helyként kezelték. Ilyen vonatkozásban fejlesztették leginkább. A városban hatalmas kaszárnyákat építettek, mindig nagylétszámú katonaságot állomásoztattak benne. De egyébként is berendezkedtek. Volt idő, hogy a városban 47 mecset működött, a csarsiában egymást érték a török üzletek és a történelmi városmag köré egymás után települtek a különféle „mahallák", azaz negyedek: először a török mahalla, aztán az örmény mahalla, a cserkesz mahalla, a spanyol-zsidó mahalla és a cigány mahalla. Minthogy a különböző orosz felszabadító hadak eredménytelenül ostromolták, 1877-78-ban elkerülték és csak a béke megkötése után szállták meg. Sumen 1878. július 23-ás szabadult fel a majd ötszázados török rabság alól. A már ezt megelőzően megindult nemzeti ébredés éppen Sumenben hívta életre a későbbiekben fontos politikai jelentőséget is kapott bolgár kulturális intézményeket. 1841-ben Stefan Isvorski itt alapította az első bolgár iskolát. 1846ban itt kezdett működni az első bolgár középiskola. 1848-ban itt kezdte meg