Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)

Popovszki, Ivan: Ecsedi István és „A bolgárok földjén” c. útleírása

Török és bolgár • nyonúaiöszerszániök. Nyomtatószán, pelyvahordó, toló és gereblye. 9. kép. Rajz Ecsedi A bolgárok földjén c. könyvéből. tényt, hogy a mű szerzője olyan debreceni ember volt, aki a bolgár nép iránt legőszintébb, meleg barátságot érzett. így Ecsedi István sokat tett e munkájával a két nép közeledéséért és egymás megismertetéséért, s ezen kereszetül szerepe van abban is, hogy ma Sumen és Debrecen testvérvárosok. Vitathatatlan, hogy „A bolgárok földjén" című könyv fontos néprajztudományunk számára, hogy egyike az országunkról, népünkről megjelent külföldi tudós által írt legtartalmasabb néprajzi műveknek. Erről a kérdésről azonban már Ljubomir Dukov etnográfus szólt. Ez a könyv nemcsak etnográfiai érték, hanem irodalmi alkotás is, egyike a hazánkról mindmáig megjelent legszebb útleírásnak. Ez igen fontos tényező, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a hazánkról megjelent útleírások száma több száz kötetre tehető, s több ezer külföldi szerző foglalkozott hazánkkal az ókortól napjainkig. Csak néhány nevet említenék meg Ecsedi honfitársai közül. Már a 48-49es magyar emigráció útjáról — Kossuth-tdX az élen - megjelent néhány útleírás jellegű napló. Különösen érdekes számunkra a „Törökországi napló", melynek szerzője Egressy Gábor, a múlt század közepének hírneves magyar színésze. Kossuth titkára. Károly László „Naplótöredék"-eiben örökítette meg benyomásait. Kossuth másik útitársa, Veress Sándor - aki később évekig élt bolgárok között - könyvet írt m „A magyar emigráció Keleten" címmel. De írt az emigráció bulgáriai útjáról a forradalmi kormány utolsó miniszterelnöke, Szemere Bertalan is („Naplóm"). Széles körökben ismert nálunk Kánitz Félix, a jelentős tudós, publicista, költő és művész neve is. Kánitz 12 év alatt többször átutazott földünkön, s.