Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)
Rácz István: Hajdúszabadság a második jobbágyság rendszerében Magyarországon
XVI. század fordulóján Dániában az egész parasztság egyötödét, Norvégiában egyharmadát, Svédországban pedig több mint a felét alkották a szabadparasztok. De merőben különbözött a magyarországi hajdúk szabadparaszti fejlődése a nyugat-európai paraszti fejlődéstől is, ahol az allódium nyomása alól felszabaduló parasztság bérlő jellegűvé vált. A magyar hajdúság a kelet-európai társadalmi fejlődés terméke, katonaparaszti jellegű, s így ez a réteg a lengyel-, oroszországi kozáksággal, a horvátországi és a balkáni országok hajdút, hajdutin, hajduç, haramia, kleft elemeivel rokonítható. Fejlődésmenetük azonos és eltérő vonásainak feltárásával, rendszerezésével a történettudomány eddig a jelentőségéhez képest kevés figyelemre méltatott kérdéscsoportot világíthat meg. IRODALOM Angelov, Dimitar.- A török hódítás és a balkáni népek harca a török hódítók ellen. Tanulmányok a népi demokráciák történetéből. I. (Budapest, 1956.) Balogh István : Hajdúság. (Budapest, 1969.) Barcsa János: Hajdúnánás város és a hajdúk történelme. (Hajdúnánás, 1900.) Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. (Budapest, 1965.) Benda Kálmán: A Bocskai-kori hajdúság összetétele és társadalmi törekvései. In: A hajdúk a magyar történelemben. (Módy György szerk.) (Debrecen, 1969.) 24-35. Béres András-Módy György: A hajdúság történetének és néprajzának irodalma. (Debrecen, 1956.) Cvetana, Romanska: Die Haiducken in der bulgarischen Volksdichtung. Südosteuropa-Jahrbuch. VI. (1962.) Elekes Lajos : A jobbágyparasztság antifeudális harcának fejlődése Magyarországon a huszita jellegű felkelésektől a Dózsa vezette parasztháborúig és a feudális rendi kormányzat. Kézirat. Dankó Imre: K problematika vengerszkogo szlova hajdú ,,gajduk". (Budapest, 1960.) Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez. Századok. (1961.) Golobuckij, V. O. : Probléma kozactva v ukrajnszkij ta inozemnij isztoriografii XVI. persoj polovini XVII. szt. Ukrajnszkij Zsurnal. 1960. 1. sz. Grekov, B. D. : Az orosz parasztság története a legrégibb időktől a XVII. századig. I. (Budapest, 1956.) Kniezsa István-. A magyar nyelv szláv jövevényszavai. 1/2. (Budapest, 1955.) Hajdúdorog története. (Szerk. : Komoróczy György, é., h. n.) Hajdúhadház múltja és jelene. (Szerk. : Komoróczy György, Gyula, 1972.) Mákkai László; A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. Kelemen Lajos Emlékkönyv. (Kolozsvár-Bukarest, 1957.) Matkowski, Alekszander: Haiduckenaktionen in Macédonien in der ersten Hälfte des 17. Jahrhunderts. Südostforschungen. XXI. évf. (1962.) Niederhauser Emil: Bulgária története. (Budapest, 1959.) Pack Zsigmond Pál: A nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században. (Budapest, 1963.) Popovic, Dusán ].• O hajducima. I, (Beograd, 1930.) Pronstein, A. P.-Hmelevszkij, K. A.: Donszkoe Kazacsesztvo v szovetszkoj isztoriografii. Voproszii Isztorii. 1965. 1. sz. Rácz István: A hajdúság története. (Budapest, 1957.) Rácz István-. Couches militaires issues de la paysannerie libre en Europe orientale due XVe siècle au XVII e . Slavica, IV. (1964.) Rácz István: A hajdúk a XVII. században. (Debrecen, 1969.) Hajdúnánás története. (Szerk. : Rácz István, Hajdúnánás, 1973.) Rosen, G. : Die Balkan-Haiducken. (Leipzig, 1878.) Staneff, N.: Geschichte der Bulgaren. II. (Leipzig, 1917.) Szabó István: Hanyatló jobbágyság a középkor végén. Századok. (1938.) Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. (Budapest, 1948.)
