Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)

Nyakas Miklós: Hajdúkerület vagy Hajdú megye? Egy ősi szervezet haldoklása és megszűnése

3. A következő volt bihari községekből : Kaba, Mikepércs és Sámson. A megye területe 3353,22 négyzetkilométert tett ki, de ebből Debrecen határa egymaga 1012,24 négyzetkilométerre rúgott, s így a tulajdonképpeni Hajdú megye 2340,98 négyzetkilométerből állt.

1,2 A lakosság száma - az 1880-as népszámlálás szerint - 129 207 fő volt.

63 Az új vármegye alakuló közgyűlését 1876. szeptember 4-én és 5-én tartották. 64 Megállapították a tiszti személyzet létszámát, s így meghatározták a hivatali ügyintézés alapjait. A tisztikar és a kisegítő személyzet fizetése 35 000 forintot tett ki, s ez 7300 forinttal haladta meg a Hajdúkerület ezirányú kiadását.'" A vármegyeházának felajánlott Fehér ló szálloda kapcsán jellemző incidens zajlott le a Hajdúböszörmény és a Debrecen pártiak között. A közgyűlésen felolvasták ugyanis Simonffy Imrének, Debrecen polgármesterének az átiratát, amelyben hivatalosan is tudatta, hogy a város Fehér ló épületét és annak telkét Hajdú megyének engedte át, azzal a kikötéssel, hogyha a székhely valamilyen oknál fogva elkerül a városból, az épület tulajdonjoga szálljon viszsza Debrecenre. A hajdúböszörményi ügyvéd, Gaál Mihály erre azt indítványozta, hogy az épületet ilyen feltételek mellett el sem szabad fogadni. Indítványát azonban 28 szavazattal 21 ellenében elvetették.'"' Hajdú megye megalakítása részét képezte annak a kiegyezés óta tartó folyamatnak, amelynek célja volt az ország közigazgatását a megváltozott viszonyoknak megfelelően átalakítani. Ennek során a kormánypártnak egész sereg, rendkívül kényes kérdéssel kellett megbirkózni. A rendezés végrehajtását nagyon megnehezítette a kormánypárt belső gyengesége, s a szakminiszterek koncepciótlansága és bizonytalankodása is. A bonyolult kérdéssel az egymást váltó kormányok sem tudtak megbirkózni. A rendezésig eltelt kilenc év alatt négy kormány volt uralmon, ebből az első (Andrássy) egymaga négy évig kormányzott. A kormányok gyengesége nagyfokú bizonytalankodással is párosult, s ez különösen szembetűnő volt a törvényhatóságok körüli álláspontnál. E kérdéssel először az 1870 40. törvénycikk foglalkozott. Nem beszélve arról, hogy a fenti törvénycikk Pest, Buda, Fiume és az erdélyi Királyföld kérdését függőben hagyta, a törvényhatóságok számát 135-re emelte, 22-vel növelve meg számukat. Az 1873/11. törvénycikk törvényhatósági jogokkal ruházta fel Baját, Hódmezővásárhelyt és a bánsági volt határőrvidék területén fekvő Pancsovát, Fehértemplomot és Karánsebest. Ekkor alakították meg Szörény megyét is. A törvényhatóságok száma így 141-re emelkedett. Ezek az intézkedések ellentétben állottak a kor követelményével, hiszen a tendencia - pénzügyi okok miatt is - pontosan a törvényhatóságok számának csökkentésében állott. Szapáry rendezési javaslatának lényege e ténynek a felismerésében állott. Az 1876 33. törvénycikk az egész országot Fiume és a társországok nélkül) érintette. A rendezés során a volt székek, vidékek és szabad kerületek eltörlésével 65 vármegyét alakítottak ki, s ehhez még 25 városi törvényhatóság 62 Hajdú megye leírása, i. m. 128. 63 Uo. 64 Debreczeni Ellenőr, 1876. szept. 4. és 5. 65 Uo. 66 Uo. A dolog komikus oldalához tartozik, hogy miután Gaál Mihály indítványát elvetették, megkérdezte, hogy az épülít után jár-e a vármegyének a debreceni határban telekföld.