Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)

Takács Béla: Egy XVIII. századi kézirat Kismarja történetéből

lyok által igazgattattak, addig a Német udvar igen sokat szenvedett tőlök, mely bosszúságot nem felejthetvén, minekutánna Magyar Országnak birtokába jutott, nem azon volt, hogy a Magyaroknak terjedését s épületét munkálkodja, hanem inkább azonn, hogy annyira magvát szakassza, hogy soha többé a fejét fel se emelhesse, következésképpen, hogy a tőlle való félelemtől meg menekedhessen. Ks.- Erdély Országa mitsoda állapotban volt 1600 esztendőben a Polgári állapottyára nézve? Fs: Még ekkor nem volt a Német udvarnak birtokában, hanem fejedelmek által igazgattatott. Ks : Ki volt hát ebben az időben az Erdélyi fejedelem? Fs: Batori Sigmond, edgy álhatatlan szivü és majd minden órában külömb-külömbféle gondolkodásokra hajló férjfiu. Ks: Az ő idejében mire törekedett a Német udvar? Fs : Arra, hogy valamint Magyar Országot birtoka alá vette, ugy Erdélyt is magának el foglalhassa. Ks : Kiket vett fel eszközül ezenn szándékának végben vitelére? Fs : A minden országoknak veszedelmére származott Jesuitákat. Ks : Mtisoda előmenetelek volt a Jesuiták practikájának? Fs.- Az hogy Batori Sigmond fejedelem az Erdélyi fejedelemséget fel tserélte Silesiában az Oppuliai és Ratiboriai fejedelemséggel, a minthogy fel adván Erdély országot a Német udvarnak, maga oda el is költözött az ujj birodalomnak el foglalására. Ks: Jól esetté Bátorinak a Silesiai tzipó? Fs: Igen hamar jól lakott véle. Azért is felette igen meg bánván elébbi tettét, s jól tudván azt is hogy az Erdélyi Magyarok minémü szivvel acceptálták a Német uradalmat, melly természetek ellen volt, ott hagyta Silesiát és Erdélybe vissza ment. Ks: Vissza fogadtáké az Erdélyiek? Fs: Ámbár jól esmérték az ő álhatatlan szívét, még is ezerszer inkább melléje állottak, mint sem a Német udvarhoz. Ks : Hát a Német udvar bé hunyt szemmel nézteé Bátorinak ezenn tselekedetét? Fs : Nem: hanem a Németekből, Vallusokból és a Hajdúkból kemény sereget készítvén Basta Györgyöt le küldte Erdélynek vissza foglalására. Ks: Ki volt ez a Basta György? Fs : Ez nemzetére nézve Olasz volt, és annyira gyűlölte a Magyar nemzetet, hogy annak tsak neve hallását is nem szenyvedhette. Ks: Mit mivelt tehát Básta? Fs : Keze alá vévén a hadi sereget le ment Erdélybe és a maga hadi seregét Oláh Országi Mihály vajdának seregével egybe kaptsolván Bátorira ment és olly kimenetellel ütközött meg Goroszli nevü falunál, hogy Bátori annyira meg győzettetett, hogy a hartzon több el esett tiz ezer emberénél, és maga is alig szaladhatott ki Erdélyből Moldovába. Ks: Igyekezetté többet vissz amenni Bátori Erdélybe? Fs : Csáki István Törökből, Tatárokból. Oláhokból és Lengyelekből sereget szerzett ugyan számára, de a Basta György népe erejével nem bírhatván azonn tselekedetével Bástát még jobban fel bosszantotta. Ks.- így hát elfoglalván Básta Erdélyt mit mivelt ottann? Fs : Azt, hogy katonáit egész Erdélyben dulásnak és predálásnak eresztette,