Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)
Takács Béla: Egy XVIII. századi kézirat Kismarja történetéből
kedvén a gyermekek mind a hetenn, ezek a familiák származtak belőlek : Csapi, Botskay, Szórtéi, Raskai, Eszényi, Kövesdi. Ks: Nem költeményé ez a mit beszéllsz a Botskay familia származásáról? Fs : Dugonits András a mai időben hires Magyar Históriai iró, ezt a történetet valóságosnak lenni állítja. Ezennkivül szava hihető emberek bizonyittyák, hogy a most is virágzó Sós Familiának Archívumában ezenn történetet s szerént fel lehet találni azonn Familiának származásáról. 2. Szakasz. Botskai Istvánnak némelly nevezetesebb viselt dolgairól. Ks: Hol laktak Botskay Istvánnak a szüléi? Fs: A Kis Marjai várban és ugyan ottan halván is meg, a tetemei mostan is a Templomnak hátulsó szakasza alatt lévő Kriptában nyugosznak, mint ennek a dolognak szemmel látott tanuja, még most is élő Jano Márton Ö Kegyelme. Ks : Fel nevelkedvén Botskai István mitsoda életre adta magát? Fs: Katonaságra: és azonn hivatalában magát olly nevezetessé tette, hogy mind a két Magyar haza szemeit reá függesztette; a minthogy Hazájához mutatott hivsége a Váradi Commendansággal, vagy is ezen a részen fő Hadi Vezérséggel jutalmaztatott meg. Ks : Miképpen lehet meg tudni leg értelmesebben Botskai Istvánnak, az ő Hazája mellett el követett hivséges vitéz maga viseletét és szolgálattyát? Fs: Ugy, ha azt meg tudjuk élőbben, hogy mitsoda végső cl nyomattatásban volt helyheztetve az ő idejében mind a két Magyar haza. Ks.- Mit értessz te mind a két Magyar hazán? Fs : Felső Magyarországot, a melly a XVII században már a Német Birodalomhoz tartozott, és egész Erdély Országot, az akkor Erdély Országhoz tartozott Magyar Országi résszel edgyütt, a melly birodalom ebben az időben fejedelmek által izgatattatott, kiknek is birodalma Magyar Országban egész a Tiszáig ki terjedt. Ks : A XVII század elein ki volt a Német Császár és felső Magyar Országi Király? Fs: Felséges Második Rudolf Császár, ki felől szükséges azt tudni, hogy a maga országának igazgatásával keveset gondolt, mert egy Ticho de Brahe nevü Astronomustól el hitetett a felől, hogy az ő alattvalói az ő halálára leselkednek; és hogy ő magát a veszedelemtől meg menthesse Tseh Országnak Prága nevű várába költözött, és ott a palotának az utza felől való folyosóit is bé rakatta, hogy senki se láthassa, annyival is inkább hozzá ne lőhetne, a mitől mindég félt, magát az Astronomiának és a Chimiának tanulására adta, ahonnan a következett, hogy a Birodalmában az igazgatásnak a módja egészlen fel fordult. Ks: Hát Felső Magyar Országnak mitsoda állapotja volt az ő országlása alatt? Fs : Felette keserves, mert a Török 1599 esztendőben bé ütvén a Tatárokkal azoknak kegyetlenségek az egész országban el hatalmazott, hogy minekutána a nevezetesebb erősségeket, úgymint az Egri, Kanisai, Baboltsai és az Esztergomi kemény várakat el foglalták, ezután nem tsak az egész országban találtatott barmoknak prédálásoknak estek, hanem az Helységeket tűzzel meg emésztvén, a lakosokat is minden kiméllés nélkül, azokonn kivül a kiket kegyetlenül meg öltek, fogságra vitték és az egész Felső Magyar Országot olly pusztaságba hozták, hogy anak meg épüléséhez senkinek semmi reménysége nem volt. Ks : Hát Magyar Ország északi és napkeleti része ki birodalmában volt akkor?
