Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Bacchus Tokaj-Hegyalján

szetszerűek lehettek. Az abroncstánc a szepességi bodnárok körében is ismeretes volt s nagy pompával mutatták be a farsangi időszakban ! Idézzük Csaplovics János múlt század elejéről való sorait a kézsmárki bodnártáncról: „Die Binder pflegen ihren Fasching gleichfalls mit Pomp zu feiern. Ganz weiss angezogen, mit Bändern geschmückt, begleiteten den Zug geschickte Gesellen mit Reifen in der Hand, worauf volle Weingläser standen. Diese schwenkten sie äquilibristisch zum Verwundern der Zuseher um die Köpfe vielfältig und mit grosser Behendigkeit herum und tranken sie sodann bei Musischall aus."^

: A tokaj-hegyaljai bodnártánc eredetét illetően tehát a kör bezárult: bármely irányból is közelítjük meg, az idegen, a német eredet igazolódik. Mindezek nyomán lényegében már feleletet kaptunk a bevezetőben feltett kérdésekre is. Bacchus tokaj-hegyaljai megjelenésével kapcsolatban vetettük fel, hogy vajon a szőlőművelés hagyománykörének ,,ősi" rétegébe tartozik-e, illetőleg honnan és hogyan kerülhetett Bacchus Tokaj-Hegyaljára. A problémát a szokáskör egészére kivetítve vizsgáltuk. Az ilyen jellegű vizsgálat lehetőséget nyújt a szélesebb körű kitekintésre, s a különböző szokásmotívumoknak, a szokáskör önálló egységeinek az elemzése, elterjedési területének a megállapítása stb. a fő kérdés helyes megválaszolásához fontos bizonyítékul szolgál." Megállapíthattuk azt, hogy a tokaj-hegyaljai szőlőművelés szokáskörében a bodnártánc föltétlenül német kapcsolatot mutat, a táncoskerék úgyszintén, és mindezek összefüggésében a tokaj-hegyaljai boroshordóra idegenből érkezve ült fel Bacchus, a bor antik istene, hogy azután néhány emberöltő alatt magyar baksussá, a tokaj-hegyaljai szőlőművelés hagyománykörének kedvelt alakjává váljék. 43 Csaplovics ].: Gemälde von Ungern, II. (Pest, 1829.), 270. 44 E kérdéskörhöz 1. Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban c. könyvemben Az agrárkultusz, a népszokások idegen elemei és a települési kérdések c. fejezetet (Debrecen, 1969.), 193-199. - A Kárpát-medence népeinek sok évszázados kapcsolatát népszokásaink kitűnően tanúsítják. Kétségtelenül, az összefüggés, az eredetmegállapítás nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Különösen akkor nem, ha visszafelé haladunk történelmünk országútjain s a honfoglalás periódusának szokásvilágát vizsgáljuk. A számos problémára az agrárkultusz összefüggésében az említett könyvemben rámutattam.