Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Bacchus Tokaj-Hegyalján

A táncos-kerék a szüreti felvonulásban. Mád, 1967. Fotó: Ujváry Zoltán A forgó kerék végighúzása általában szerencsét hoz a közösségnek is. Némely helyen a kerék mögött egy ekét húzatnak, amely a földművesek számára biztosít szerencsét és áldást. A Hansel und Gretel más formában összekapcsolódik a nyári napforduló szokásaival. " A magyarországi német példákat illetően a schwarzwaldi hagyomány rendkívüli jelentőségét a kapcsolatok terén elsősorban az nyújtja, hogy éppen a „Fekete-erdő" területéről nagyszámú német települt hazánkba, így pl. TokajHegyaljára is!'

1- És ami a német párhuzam fokozott jelentőségét mutatja: a Hansel und Gretel szokás nem pusztán szórakoztató játék, hanem mélyebb funkcionális tartalma van. A keréken forgó pár szokásának avatási jellege, bőséget, termékenységet hozó szerepe a német - ez esetben a schwarzwaldi - néphagyományban való mély gyökerét igazolja. Azokon a helyeken, ahol már a mágikus tartalmát nem találjuk meg - amelyekkel korábban minden kétséget kizáróan rendelkezett -, a szokás funkcionálisan átalakult. Az átalakulásnak számos tényezője lehet. Egyet azonban bizonyosra vehetünk: a magyarországi példákat, így a tokajhegyaljait is, a már funkcionálisan átalakult szokás párhuzamaiként említhetjük. Ez azonban számunkra egyúttal azt is jelenti, hogy a táncos-kerékké alakult Hansel und Gretel Tokaj-Hegyaljára idegen hagyománykörből került. A tokaj-hegyaljai szőlőművelés hagyománykörének vizsgálata során for:il Fehrle Eugen: i. m. 149-150.; A szokástiltásra 1783-ból: Bader Karl S. : Die Fasnacht in der Baar im Spiegel historischer Zeugnisse. Masken zwischen Spiel und Ernst, Volksleben, Nr. 18. 1967. 214. :i- Balassa Iván: A Tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XII. Miskolc, 1973. 292 kk.