Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Szokások, hiedelmek Csallóközből és Nyitra környékéről

Vetési szokások. 1. A búzát csak férfiak vethették. 50-60 évvel ezelőtt a karácsonyi vacsora alkalmával az asztalon térítőnek használt lepedőből, abroszból vetették a búzát. 2. Amikor a mákot vetik nem szabad egy szót sem szólni, mert nyives lesz a termés. 3. A krumpli elültetése után a vetőasszony a tábla végén ,,lehuppantotta az ülepét" a földre és azt mondta: ,,Ilyen nagyra nőjetek!" Ugyanígy cselekedett a káposzta elpalántolása után is. 4. A kender elvetésekor a vető ember vagy asszony magasba dobta a vetőzsákot vagy a szakajtót, hogy a kender is magasra nőjön. A farsangi tánc alkalmával a nők nagyokat ugrottak, hogy a kender minél nagyobbra, magasabbra nőjön. Áldomás. Aratókoszorú. 1. Ha az aratóbandába új legény, új kaszás került, addig nem léphetett az aratótáblára, amíg áldomást nem fizetett. Bort vagy pálinkát vett s a munka megkezdése előtt az aratóbanda tagjaival közösen elfogyasztották. 2. Az aratást befejező napon az asszonyok hozzáfogtak az aratókoszorú elkészítéséhez. A koszorút az aratógazda egy g er ebiére téve vitte a majorba. Köszöntőt mondott. Az aratók az uraságtól áldomást kaptak s vacsora után törökmuzsikára (harmonika) táncoltak. 3. Annak a gazdának, akinek már 2-3 pár aratója volt, az aratók a végzéskor koszorút ajándékoztak. A gazdaasszony az aratókoszorút vízzel öntötte le s a következő aratásig megőrizte. NAGYCÉTÉNY Adatok a mezőgazdasági szokáskörhöz. 1. Pénteki napon semmilyen munkát megkezdeni nem szabad, mivel péntek szerencsétlen nap. 2. Szent Mihály napján kezdtek hozzá az őszi gabona elvetéséhez s két hét alatt mindenki befejezte a vetést. 3. A káposzta elpalántálásakor az asszonyok leültek a földre, hogy a káposzta olyan nagyra nőjön, mint amilyen nagy az ülepük. 4. A krumpli elültetése és a dinnyepalánták kirakása után a nők henteregtek a földön, hogy a krumpli és a dinnye minél nagyobbra nőjön. 5. Búzavetéskor nem volt szabad beszélni. Ügy tartották, hogy ha megszólalnak, a búza zsizsikes lesz: „Ne csacsogjatok, mert megfogja a zsizsik!" 6. Voltak olyan asszonyok, akik a vetést fonallal körülkerítettek, hogy a varjak ne menjenek a búzaföldre. 7. A vetőbúzát külön tartották, tiszta zsákokban, igen gyakran a szobában. 8. A kendert csak nők vethették rostából. Amikor a munkát befejezték, a rostát magasra dobták, hogy a kender magasra nőjön. 9. Ha nagypénteken esett az eső, úgy vélték, abban az évben nem lesz jó termés. 10. Az aratás megkezdésekor imádkoztak. Az aratógazda kezdte az imát s a többiek vele együtt mondták fennhangon. Az arató férfiak ima közben kaszájukra támaszkodtak. Az ima befejezésekor az aratógazda mondta: „Jézus segíts!" s ezután megkezdték a munkát. 11. A Hanák nevű uraságnál olykor 20 pár arató dolgozott. 12. Az aratást Péter-Pál napján meg lehet kezdeni. Erre a napra már a búza töve felszakad- 13. Ha a kaszás marokszedője nem a felesége volt, akkor a fogadott párnak 6 méc (1 méc 25 kg) búzát adott a munkájáért és az aratás idején ő gondoskodott a kosztolásávol. 14. Az aratókoszorút a marokszedők készítették. Az aratógazda gereblyére tette. Mögéje álltak az aratópárok s úgy vonultak be az uraság udvarába. Az aratógazda köszöntötte az uraságot s beszámolt arról, hogy hány keresztet készítettek. Ekkor az aratók áldomást kaptak. Az uraság birkát vágatott. Rendszerint gulyás volt krumplival. Az ifjúság táncolt s többnyire másnap megkezdték a hordást. A hordás befejezésekor szintén volt áldomás. 15. Aratókoszorút a JRD aratói is készítenek. (A JRD a termelőszövetkezet szlovák nevének rövidítése.) Az elnöknek adják át s az irodában felfüg3 Varia Folkloristica 33