Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Mondák Mátyás királyról

MONDÁK MÁTYÁS KIRÁLYRÓL A magyar történeti mondahagyomány egyik legkedveltebb alakja Mátyás király. Az ő kultuszához csak a Rákóczi- és a Kossuth-kultusz hasonlítható. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a magyar történelem több évszázada élt nagy alakjának emléke nemcsak a magyar nép, hanem a szomszédos népek hagyományában is mély gyökeret eresztett, s az epikus költészet gazdag forrását jelentette, akkor méltán tarthatjuk Mátyás királyt a történeti mondahagyomány legnépszerűbb szereplőjének. A rutén, szlovák s általában a délszláv népek folklórjában Mátyás király emléke különösen gazdag népköltészeti alkotásokban őrződött meg. Szinte napjainkig élnek mondák, mesék, történetek Mátyás királyról a szomszédos népek hagyományában. így pl. a szlovák folklór recens Mátyás hagyományáról kapunk hírt Ortutay Gyula kutatóútja (1955) nyomán (írók, népek, századok. Bp. 1960. 329 kk.). Ugyanő tesz további utalásokat általában a szláv Mátyás-kultusszal, irodalommal kapcsolatban (1. még a Magyar népmesék c. kötet bevezetőjét, Bp. 1960. 14 kk.). A Mátyás királyra vonatkozó magyar mondai, mesei stb. néphagyomány teljes anyagának összegyűjtése szinte aligha lehetséges, hiszen még napjainkban is újra és újra alakulnak változatok. A főbb típusok azonban már jól megfigyelhetőek s bízvást remélhetjük, hogy a Mátyás királlyal kapcsolatos népköltészeti alkotások külön kötetben nyernek majd bemutatást, feldolgozást. Az alábbiakban a magyar Mátyás-hagyomány anyagához közlök mondavariánsokat. Az első négy mondát az al-dunai Hertelendyfalván jegyeztem fel. Eredetükben azonban a bukovinai Andrásfalváról származnak, ahonnan a múlt század végén székelyek települtek át az akkor létesült Hertelendyfalvára, s a hagyományt a második generáció s részben a harmadik is megőrizte. A további variánsok a Felvidékről, részben a Csallóközből, részben Gömörből - határainkon túl élő magyarok hagyományából - valók. Az első monda Mátyás király korába helyezi Bemet. Az ilyen jellegű anakronizmusok számos példája figyelhető meg a történeti mondákban. Ez a monda azért is figyelemre méltó, mivel Bem is szerepel benne, akit - különösen az erdélyi - nép a magyar szabadságharc alatt Bem apóként a szívébe zárt. Ebben a történetben ő a székelyek vezére, aki boldogan él leányával (!), népével, s álruhában betoppan hozzá Mátyás király.