Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Halál és temetés két Turóc-völgyi faluban

Sándor, kedves jó fiam és kedves családod, Irén, kedves jó nőddel az Isten megáldjon. Itt maradtok árván, búbánatos szívvel, De nyugodjatok meg most az égi végzeten. Gyurkó Józseí testvérem, az Isten áldjon meg. Kedves nőd, s családoddal, ki tőlünk messze ment. lui a zajló tengeren szerencse és áldás. Kisérjen minden nyomon, ne érjen baj, csapás. Gyurkó János, ki szintén édes jó testvérem. Ki kedves családoddal élsz tul a tengeren. Rátok is áldást kérek, végső búcsúképpen, Imádkozom értetek fönn a magas égben. Irénke, Mártuska és Magduska unokám, Az én bus esetemen ne könnyezzetek már. Növesszen az Isten nagyra még titeket, S áldás harmatával hintse élteteket. Búcsúszavam hozzád száll, Tóth István, jó nászom, Amerika földjére jó nászasszonyómhoz. Holt híremmel felétek lelkem áldása száll, Bucsucsókom vegyétek, most engem a sir zár. Győríi Ede, nagybátyám és kedves családod, Kiket nagyon szerettem ezen a világon. Fogadd bucsuzásom, az Isten megáldjon, E földi életetekre égi áldás szálljon. Isten legyen véletek, kedves nagynénéim, Özvegy Deák Antalné s özvegy Krisztián Jánosné, Én már megyek, távozom, sirgödröm vár lakul, Rólatok is álmodom, hol testem porba hull. Magyar Józsefné, kedves bér maker esztany ám. Áldjon Magyar Józseffel a mennyei atyám. Az élet óceánján békén evezzetek, A boldogság ragyogjon napként felettetek. És most Radnóti Józseí keresztvizi komáin, Amerika földjére hogyan szóljak hozzád? Nékem már szól a harang, végképpen elmegyek, Sirba távozó szivem végbucsuszót mond nektek. Kónya Károlyné, mostan tehozzád szólok, Keresztkomaasszonyom és kedves családod. Titeket is áldjon meg a jó Istenem, Most már a sirpárnára hajtom le a fejem.