Tóth Béla: Csokonai a képzőművészetben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 22. Debrecen, 1973)
A később megjelent különböző kiadások, emlékkönyvek élén található Csokonai-arcképek szintén a John metszetére mennek vissza, John képét követik az első meglevő festett Csokonai-arcmások is, melyek a legnagyobb valószínűség szerint egy Ecsedi Sámuel (18341863) nevű debreceni, illetve nagyváradi festő, volt debreceni teológus kezétől származnak. 15 A Déri Múzeumban az egykori Csokonai Kör hagyatékából található ugyanis egy 26,5 X 21 cm-es olajfestmény, mely a költőt ábrázolja. A kép ugyan nincs szignálva, s ezért Vargha Balázs mint ismeretlen festő művét közli a többször említett Csokonai Emlékek élén, a kép hátsó védőlapján azonban kétszer is fel van tüntetve, hogy az Ecsedi alkotása. A múzeum jelenlegi munkatársai szerint az első felírás Zoltai Lajos, a második Balogh István volt múzeumigazgatók kezétől származik. De hogy a kis mű Ecsedi alkotása, magam is tanúsítom, aki Ecsedinek a háborúig valamennyi fellelhető művét láttam a Kollégiumban (Thököly Száva, Sinay Miklós arcképe), egy a meglevőhöz hasonló, de valamivel nagyobb méretű Csokonai-arcképe pedig a háború utolsó évéig birtokomban is volt. Ez utóbbi kép, mely ugyancsak ovális keretben ábrázolta a költőt, szignálva is volt. Az ovális keret alján jobboldalt ez volt ráírva: „Feste Ecsedi Sámuel 1861". A meglevő kép felirata: „Emlékül 1861". Ezt a kisméretű képet valószínűleg a nagyobb változataként készítette a művész, valamelyik barátja számára. A megfestés módján kívül, amely biedermeieres finomságra utal, ugyanazon kéz munkájára vall a két mű színvilága is. A Dériben levő képen sötét zöldesbarna tónus uralkodik, a szignált változat valamivel világosabb volt, s a barnás felé hajlott, a homlok jobboldali részén pl. egyenesen rembrandtos fényekkel. Hogy egyébként a Déri-beli kép is John metszetét követi, mutatja az arc vonásain kívül részben a ruházat is, pl. a prémgalléros, zsinóros dolmány, viszont a fekete nyakravalóhoz társuló sárgásfehér fodros ingmell valószínűleg a festő biedermeier ízléséből került a költőre, s e tekintetben, már csak festői érdekből is (a fehér szín kiemelő szerepe) szinte valamennyi utódjának mintául szolgált. 1861-ben Debrecenben, Kulinyi Nagy Benő szerkesztésében egy Csokonai-album jelent meg, élén a költő kőnyomatos arcképével. A rajz szerzője ismeretlen, nevét a kép alján egy W formájú jel őrzi, a nyomtató nevét viszont megörökíti a nyomat: „Ny. Moll G. Debrecenben." A kis mű némi elrajzolástól eltekintve az arcvonásaiban „szórói-szóra" követi Erőss János alkotását, a költő ruházatát viszont megváltoztatja, a magyaros ruha helyett egyszerű biedermeieres viseletet adván rája. Nem időztünk volna annyit ennél a jelentéktelen kis képnél, ha véleményem szerint nem ez lett volna a mintája, „forrása" Rippl József (1861-1927) 1886-ban készült Csokonaiarcképének. A művész, aki ekkor még nem vette fel a Rónai nevet, ez idő tájt Münchenben tanul, de e képből is kitűnőleg, már későbbi nagy mestere, Munkácsy hatása alatt áll. Ennek, illetve a müncheni iskolának alapozási elvét követve, a fejet, illetve a ruházatot sötét, mélybarna és zöldes háttérből bontja ki, s ehhez hangolja a sárgásbarna fejet, a ruházatban a kőnyomat változatát követve. A fekete köpeny, fekete nyakkendő, a sötét színeknek szinte mintegy a közepéből kivillanó fehér ingfodor erőteljes drámaiságot kölcsönöz a műnek. Mintha a festőt a költő sorsának tragikuma ragadta volna meg. Ugyancsak erőteljes jelenségként, a drámaiságot szinte fenyegetővé fokozva emelkedik ki az arc vonalát baloldalt a vállal összekötve a köpeny gallérjának sötétvörös kihajtása. Ez meg mintha a forradalmár Csokonaira, a mögötte álló forradalmi korszakra utalna. A kép megfestésére valószínűleg Csokonai dunántúli évei ihlették a kaposvári származású festőt. A mély festőiséggel, már ekkor is tökéletes művészi eszközökkel megoldott mű azt mutatja, hogy Rippl nagy festővé válhatott volna ezen az úton is, természetesen önállósága kárára, mint kitűnő Munkácsy-tanítvány. - A kép a ref. püspöki lakásban van Debrecenben. Egészen más felfogásban állítja elénk a költőt „Nemes Tamássy Miklós" (1881-?) nagyméretű (100 X 90 cm) olajfestménye, mely a Ref. Kollégiumban található. Századunk első felének eléggé sikeres életű debreceni születésű művésze, mintha a Lilla-versek, az Anakreoni dalok költőjét óhajtaná ábrázolni: Csokonai alakját egy kis idillbe építi bele. A kép előterében a költő egy asztalkánál ül, s az azon levő papírra lúdtollal írja a Rózsabimbóhoz első sorait. Az előretekintő mélázó arc vonásaiban Tamássy is John metszetét
