Tóth Béla: Csokonai a képzőművészetben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 22. Debrecen, 1973)

apja tervei alapján ifj. Mata János fejezte be a metszés alapjául szolgáló rajzokat. A kitűnő stílusérzékről - itt egyszerre gondolunk az ódon műfajra (eposz), annak frivolságig fonákra fordított hangjára — és remek humorérzékről tanúskodó képek, melyek utóbbi sajátságukkal könnyedén, szellemesen követik Csokonai hol tündérien pajkos, hol hétköznapian vaskos tréfáit, megtoldva az egészet valami önmagában is élvezetes és kifejező groteszkséggel — e tulajdonságuk révén szinte a kis remekművel felérő alkotásokká emelkednek. - A kiadvány értékét emeli Mata János egyetlen megmaradt idevágó metszete, mely könyvjelzőként csatlakozik a műhöz. Kezembe került továbbá (dr. Nagy Sándorék tulajdonából) Mata János egy eredeti rajza, mely „Feőhadnagy Tsupray"-t ábrázolja „Az egér Armadából". A két mű tisztán mutatja, hogy ifj. Mata Jánosnak milyen mértékben sikerült apja „terveit" és stílusát megközelíteni. Nyugodtan mondhatjuk viszont, hogy máig a legszebb, a költőhöz, alkotásaihoz leginkább méltó ilusztrációkat Gy. Szabó Béla, a világhírű kolozsvári festőművész, a Román Népköztársaság állami díjas művésze készítette a Magyar Helikon kiadásában 1963-ban megjelent Lilla című kötethez, fametszetek formájában. A 14 egész oldalas kép nem ábrák, hanem szabad művészi alakítás formájában a Csokonai-versek hangulati, művészi erejével egyszinten követi a műveket a kivételes beleérző képességű, kivételes technikájú, az érzést, a gondolatot legmagasabb művészi szinten egyesítő alkotó megoldásaiban. Csodálatos találkozása ez a néhány metszet a költészetnek és a képzőművészetnek. A képsor hatását fokozza, hogy megszerkesztettségükben szinte nyomon követik a Lilla-szerelem drámáját. A sor elejét pl. egy a kebléhez virágot szorító Csokonai, a végét pedig egy letört virágot tartó könnyes szemű költő alkotja, akinek egyetlen vigasza a baljában tartott toll maradt. * * * íme, futólagos, korántsem teljes áttekintésben másfél évszázad Csokonai-ábrázolása. Amint látjuk, s amint az természetes is, a művek, képek, szobrok nemcsak a nagy költő alakját, verseinek mondanivalóját, de az egyes korok ízlését, stílusát s az alkotók szemléletét, gondolkodását és művészi készségét is idézik. így él Csokonai a magyar képzőművészetben. JEGYZETEK 1 John készítette Kazinczy Ferenc rézmetszetű arcképét is, mely többek között Keresztury: A magyar irodalom képeskönyve c. kiadványának (Budapest, 1956) 113. lapján látható. 2 Későbbi sorsa a magyar nyomdászat tragikus hősei közé avatja. L. Ecsedi i. m. 61. s köv. lapok. 3 Harsányi-Gulyás : Csokonai V. M. Összes müvei, Genius kiadás, II. k. 2. fele 807809. 1. 4 L, Vargha Balázs : Csokonai Emlékek, MTA. Budapest 1960, 633. 1. 5 Utóbbiakkal való kapcsolatáról Vargha Balázs is közöl egy levelet (i. mű 174-175 1.). 6 Kazinczy ugyan nem tartotta hasonlónak a képet, dehát ő kevesebbet látta Csokonait s valószínűleg más szemmel, mint Erőss (Levelezése, XIX, k., 144. 1.). 7 Megjelent: Vargha Balázs: Csokonai Emlékek, 401-443. 1. 8 Az „eredeti" festményvoltáról beszél Vargha Balázs is a Csokonai Emlékekben: „nem Erőss János festménye volt közismert, hanem a metszet. . ." stb. (616. 1.). Dr. Enyedi Tibor (Debrecen) gyűjteményében találtam egy kitűnő „Letzter József Piacz u. 44" aláírású múlt századi fényképet, mely a John-féle arckép vonásait, ruházatát mutatja, s nyilván egy festmény alapján készült. Mármost az a kérdés, hogy a felvétel alapjául szolgáló festmény az eredeti Erőss Jánostól származó mű volt-e, vagy a metszet alapján készült későbbi alkotás. 9 77. 1. 2. sz. jegyzet. 10 Gr. Széchenyi István naplói, Budapest, 1823. I. k. 278. 1. 11 A leveleket közli Vargha Balázs. I. mű, 343. 1. 12 Vargha Balázs : i. mű, 345-346. 1. 13 Vargha Balázs: i. mű, 346-348. 1. 14 Kazinczy levele Ferenczy Istvánhoz, Levelezése XVIII. K., 236. 1. 8