Tóth Béla: Csokonai a képzőművészetben (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 22. Debrecen, 1973)
elpendítés utáni mozdulatban. Arcával előre figyel, mintha az elszálló hangot követné, vagy a következőre „hallgatna". Ruhája zsinóros, magyaros viselet, szintén az első Csokonai-ábrázolás mintájára. Bal lábánál, a lantot szorító kéz alatt, fürtökkel dúsan rakott szőlőtőke. Ez mintha a bordalok, anakreoni dalok költője felé szűkítené az ábrázolást. - A jó szobrászi elgondolással, szinte nemes eleganciával megoldott, finoman kidolgozott szobor mai ízlésünktől csupán a részletek (zsinórok, gombok) aprólékos visszaadásával tér el, anélkül, hogy meggyőző hatásából veszítene. 17 A szobor eredeti gipszmintája a ref. Kollégium gyűjteményeiben látható. 18 * * * A legelső Csokonai-illusztráció keletkezése is, akárcsak arcképéé, a debreceni rézmetsző diákok működéséhez fűződik. Az első Csokonai művéhez kapcsolódó kép, jobban mondva képecske, „A szépség ereje a' bajnoki szivenn" c. költemény címlapján jelent meg, s fekvő oválisban,; főalakként egy cserép liliomot (?) öntöző Ámort ábrázol. Egyébként az egész címlap betűivel, beosztásával együtt Erőss Gábor munkája. A lap alján ugyanis, szép metszett betűkkel ott áll: „Debrecenbenn 1800. - Rajzolta és metszette Erőss Gábor a Ref. Coll." 19 . 1803-ban ugyancsak Erőss Gábor metszette a Csokonai Bécsben kiadott Anakreoni dalainak címlapja előtt levő Anakreon fejet. A görögös, klasszikus felfogásban ábrázolt fej, nemcsak jó rajzkészségről, de finom metszői munkáról is tanúskodik. Más stílust képvisel viszont a címlapon levő felhőn játszadozó rézmetszetű Ámor. Ez a kis képecske valószínűleg a nyomda készletéből került a könyv élére. 20 A legelső Csokonai-illusztrációk sorába tartozik az a néhány kis rézmetszet is, amely a költő Bécsben, Márton József által, 1813-ban négy kötetben kiadott munkáinak egyes kötetei, illetve ciklusai (Lilla-, Anakreoni dalok), a nagyobb művek (Dorottya, Békaegérharc) élén áll. A finom kis metszetek jól illeszkednek a művek hangjához, stílusához. Készítőjük egyelőre ismeretlen, hacsak nem azonos a szép kiállítású könyvek bekötési tábláján szereplő, hasonló stílusú metszetek készítőjével. Ezeket ugyanis „Bilber mettszette". Nem Csokonai-arckép, nem illusztráció, de a költőt ábrázolja s egy Petőfi-versből született, a Csokonai-ból, annak a festménynek a témája, mely Csokonai a Lakodalomban címmel függ a Déri Múzeumban. (Másik címe: Csokonai a csikóbőrös kulaccsal.) A mű alkotója Jankó János (1833-1896), aki a múlt század második felében főleg mint karikaturista volt ismeretes (Borsszem Jankó). Festészete és kitűnő rajzai, annak a Petőfi és Arany munkássága nyomán kibontakozó népi zsánerfestészetnek egyik első és jelentős képviselőjévé teszik, melynek, mint mondottuk, a fiatal Munkácsy volt a legjelentősebb mestere. Csokonai-festményét az 1850-es évek vége felé készíthette, mert a mű kőnyomatú változata 1859-ben a Hölgyfutár mellékleteként már megjelent. A kép jobb oldalán Csokonai magasra emelt kulaccsal áll, fekete magyaros ruhában, mögötte hófehéren megterített asztal, borral, kenyérrel. Előtte a nászi pár gyönyörű népi viseletben, körülöttük szinte etnográfiai hűséggel a falu lakossága, ifjak, öregek, szép magyar típusok stb. Csokonai mögött pl. nyilván a bíró, a nótárius s a „rektram" áll. Balszélen cimbalmos, hegedűs cigányok kuporognak, szerszámaikkal. A jelenetet jobbról a háttérben nádtetős falusi ház, balról egy istálló sarka zárja le, melynek ajtajában szolgalegény bámul, fent pedig zöldellő fák hajolnak az egészre, szinte szimbolikus értelemben. Az egész kép fölött a napfény, a derű, a boldogság fénye ragyog. A mű megfestése is ragyogó. Az alakok, a ruhák (pl. az abrosz) szinte tékozló gazdagsággal, de sohasem fárasztó aprólékossággal vannak megfestve. - A szinte történelmi-néprajzi dokumentumnak is beillő kép művészileg is jelentős értéket képvisel, s kitűnően jeleníti meg azt a derűs, anekdotikus szemléletet, mely Petőfi kiindulásul szolgáló verséből is sugárzik. 1957-ben jelent meg Debrecenben a ,,Békaegérhartz" illusztrált kiadása. A szöveggel egybeépített 17 rajz s a hozzájuk alkalmazott nyomástechnika, papír (kékesszürke) stb. szép bibliofil könyvecskét eredményezett. A rajzokat „néhai Mata János tervei nyomán ifjabb Mata János készítette". Mata illusztrációi eredetileg fametszetnek készültek a gyomai Kner-nyomda számára, de a dúcok a háború folyamán elvesztek, s az ötvenes években
