Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

c/ emberi vagy állati erőre eke: 102 db borona: 90 " henger: 21 " vetó'gép: 5 " kapálógép: 44 " arató és terménybetakaritó : 5 " cséplő és tisztító osztályozó: 7 " takarmány előkészítő: 68 " tejgazdasági : 6 " borgazdasági: 2 " /27/ Végsősoron a 820 gazdából csak minden nyolcadik rendelkezett ekével, boronával csak minden kilencedik, kapálógéppel már csak minden tízennyolcadik, nem beszélve más gépek /vetőgép, arató, henger stb./ még rosszabb arányáról. De ha az egy holdon aluliakat nem is veszszük figyelembe, akkor is a fenti adatokat 351 gazdára átszámítva, hét gazdaságra jut 2 eke, négy gazdaságra egy borona, nyolc gazdaságra 1 kapálógép, hetven gazdaságra 1 vetőgép. Nyilvánvaló az is, hogy erőgépekkel, vagy mezőgazdasági munkagépek kategóriájában felsorolt eszközökkel nem rendelkeztek a józsai kisgazdák, azok az uradalmak és néhány cséplőgép tulajdonos /egyébként lakatos, gépész/ tulajdonában voltak. Ennek pedig egyenes következménye volt, hogy a szántóföld idejében való előkészítése, de megmunkálása is sok esetben a kölcsönzés függvénye volt, s ez nem mindig volt összeegyeztethető az opümális Idővel. Természetesen a ráfordított munkán és annak minőségén kivül az időjárásnak is nagy szerepe volt a terméseredmények alakulásában. Az előbb ilyen szempontból már példaként emiitett 1930-as évet közvetlenül megelőző 1929-es nemcsak az alsó-Józsai szőlők kifagyását hozta, de egy 1930. február 12-én irt jelentés szerint: " ... búzából és rozsból nem volt semmi termés sem, árpából 6 q, zabból 10 q, tengeriből 10 q / 28 / volt a termés." ' ' De hasonló rossz termésű évként jegyezték fel a mult század több aszályos évét. 1886-ban pedig a májusi fagy semmisítette meg a szőlőt, akárcsak 1907-ben. 1888-ban a gyümölcsösök nem ter/29 / mettek semmit, ugyanez megisméUődött a következő évben is. ' A termeszed csapásokkal /fagy, filoxéra, csapadékhiány/ és a társadalmi rendből következő nehézségekkel /birtokmegoszlás/ küzdő józsai gazdák szívósságát mutatja, hogy a rengeteg nehézség ellenére