Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története
Alsó-Józsán korántsem volt hasonló mérvű a visszaesés, bár ott is állandó tendenciaként mutatkozott a csökkenés. Ott a statisztikák 1893-ban 194 kh-nyi, 1909-ben is még mindig 176 kh-nyi szőlőt tartottak nyilván, s ez utóbbi adat a 298 holdas alsó-józsai határ 5 9 %-ának felelt meg. Az 1928-29-es évforduló rendkivül kemény tele azonban az alsó-józsai szőlők nagyrészét kipusztította, olyannyira, hogy az 1935-ös mezőgazdasági összeírás a két Józsán 53 kh szőlőt vett nyilvántartásba, ami tekintetbe véve a 2.628 kh-nyi együttes határt, annak mindössze 2 %-ának felelt meg. így a szőlőskertekből községgé szervezett két település határának jellege - /művelési ágak szerinü struktúrája/ több okból eredően, de elsősorban a filoxéra és az 1928-29-es tél hatására, - megváltozott, s a község lakóinak nem volt anyagi lehetősége a kár pótlására. Pedig még azt is vállalták, hogy messzi szőlőtermő vidéken végezzenek napszámmunkát szőlőoltvány fizetség fejébe, igy próbálkoztak pénz/11 / hiányuk ellenére újratelepíteni földjeiket. ' ' 1935-ben 49 holdnyi szőlő homoktalajon volt telepítve /ebből csak 2 holdnyi volt direkt-termő/ 4 holdnyi másféle talajon. Ez utóbbiból azonban 3 holdnyit, mint szőlőnek minősített parlagot tartottak nyilván. A megmara lt kevés szőlőt igyekeztek a józsaiak a legjobban megművelni, amit az is igazol, hogy ugyanebben az évben /1935/ a határnak csak 12 %-a volt trágyázva, de a szőlőnek több, mint 30 %-a, 16 /12 / hold került trágyázásra. ' ' 1939-re 134 kh-dal csökkent a község szántóföldi müvelésre használt területe, és ezzel párhuzamosan ez évre 53 kh-ról 181 kh-ra emelkedett a szőlő területe. Mintegy bebizonyítva, hogy a nagy károk, többszöri elemi csapások, s a nehéz gazdasági viszonyok ellenére a józsaiak szorgalmukkal pótolták veszteségeik egy réu l 13 l szet. Mig a XIX. század utolsó évtizedétől a szőlőterület rohamos csökkenése tapasztalható, ezzel ellentétben a kertgazdálkodás emelkedést mutat. 1877-79-ben a két községben és Szentgyörgypusztán összesen 5 holdnyi kert van, ami a határ 0,2 %. Ennek nagyobb része Pelső-J ózsán /4 kh/, kisebb része Szentgyörgypusztán /lkh/ volt, amig Alsó-Józsán még nem folyt kertgazdálkodás. Nem sokkal a századforduló után PelsőJózsán háromszorosra növekedik /4+1 kh-ról 14 kh-ra/, 1909-től pedig Alsó-Józsán is nyilvántartanak egy holdnyi kertterületet. Az együttes határnak tehát a század első évtizedének végére valamivel több, mint félszázalékán már kertgazdálkodás folyik. 1935-re az egyesitett községek ilyen müvelésre használt területe 19 kh, vagyis a határ 0,7 %-a. /Lásd a I. sz. táblázat megfelelő rovatát./
