Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

Szembetűnő a határ nagyságában történt változás. Ennek oka, hogy az 1872-ben önálló községgé nyilvánított Felső Józsához, amely megalakulásakor mindössze 320 kateszteri hold együttes határral és belsőséggel rendelkezett, 1877-ben hozzácsatolták Szentgyörgypusztát a maga 1972 kh területével, maUd a két Józsa egyesítésekor /1927/ az Alsó-Józsa 2 96| illetve 298 kh-nyi határa alkotta az előzőekkel együtt "Józsa" területét, s ez kiegészült még néhányholddal a debreceni határból, amelyet főképpen 1925 után a várossal hosszan elhúzódó viták, döntések és fellebbezések sorozatát követően sikerült a községhez kapcsolni, amelynek határa igy az 1935—ös évre 2628 kh-ra egészült ki. A józsai határ a Tócó két partján kelet—nyugaü irányban egyik csúcsával délnek, alapvonalával északnak forduló, sajátosan elnyúló háromszögre hasonlító alakú volt. Ezt a területet délnyugatról, délről, keletről Debrecen város, illetve az odavaló tulajdonosok földjei fogták közre, mig észak-keleten keskeny részen érintkezés volt a hajduhadházi határral, addig északról és északnyugatról Hajdúböszörmény város, illetve a böszörményi illetősé/2/ gü birtokosok tulajdona zárta be a kört. ' ' A két község megművelt területén 1881-ben a következő dűlőnevekkel találkozunk: Alsó-Józsán: Csúcs, Tucskóskert, Vénkert, Kiskert, Unokakert, Rózsás; Pelső-Józsán: Csillagos, Ördögrész, Elekrész, Rózsa rész illetve Szentgyörgy erdő és /2/ Szentgyörgy, ' ' E 2628 kh—nyi területen élt az 1930-as népszámlálás szerint községünk 3884 lakosa. Ha ezen adatokat összehasonlítjuk a megye többi településének hasonló tényezőivel, megállapithatjuk, hogy Józsa abszolút számokban Is a legkisebb határu volt. Nagyságrendben a hozzá legközelebb álló Tetéüen / 6.317 kh; Mikepércs /6.420 kh/ és Téglás /6.663 kh/ majd háromszor annyi területtel rendelkezett, holott lakosságuk községünkének csak 60-75 %—ának felelt meg. Jól szemlélteü a határ szük voltát, hogy a fenü adatokat alapul véve egy-egy józsai lakosra átlagban csak 0,6 kh föld jutott, míg Tég/4 / láson 2,2 kh, Mikepércsen 2,5 kh, Tetéüenen 2,8 kh. ' ' Ugyancsak az 1930—

as népszámlálás mutatta ki, hogy mig Hajdú vármegye áüagos népsűrűsége 74,8 fő/okm, és Tiszacsegén 40,8, Balmazújvároson 57,4, Mikepércsen 69,3 fő jut egy négyzetkilométerre, addig Józsán 256,5 fő. Ha ezek a számadatok nem is fogadhatók el egyedüli mércéül egy konkrét település megélhetést nyújtásának, de szembetűnően igazolják Józsa község határénak szük voltát abszolút, de bizonyos vonatkozásokban relaÜv értelemben is.