Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története
a/ Földmivel és A XIX. szazad második felétől az ország mezőgazdaságában egyre inkább érezhetővé válik, hogy új korszak köszöntött be, a kapitalizmus korszaka, amely számos változást eredményezett. A legjellemzőbb változások közül elsőként kell említenünk az extenzív gazdálkodásról az intenzívre való áttérést, ezzel párhuzamosan az ugarnak hagyott terület, gyors összezsugorodását, az állandó müvelés alá fogott részek növekedését. Átalakul a mezőgazdaság struktúrája is. Nemcsak az állattartás formája változik /a rideg és fél rideg tartás helyett nagyobb arányt kap az istállózó/, hanem a legelök, rétek hátrányára megnő a szántóterület is. Mindezen változások velejárója a müvelés technikájának, a munkaeszközök tökéletesedésének, de a birtok megoszlásának módosulása is. Ez utóbbi tényezőnél a mult század közepétől a nagybirtok területének lassú, s korántsem a kívánt mértékű csökkenése tapasztalható, miközben különösen a Hajdúságban erős középparaszü réteg alakul ki, nem felejtkezve el egy nagyon fontos folyamatról, nevezetesen a telek elaprózódásából és sok más ok miatt bekövetkező proletarizálódási folyamatról sem. Ha most ezeket a változásokat községünkre vonatkoztatva vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy bár a tendencia vonalai azonosak, mégis a változások formája, de mértéke is gyakran eltérő az országos általánostól. Ha elsőként a művelési ágakkénü megoszlást vesszük vizsgálat alá, a következő táblázat adatai jellemzők:
