Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950
tett, mert a felsőbb hatóságok világosan felismerték a község életében jelentkező ellentmondásokat, amelyek egyszer mindkét település önállóságát tartották szükségesnek, máskor a Debrecenhez való egységes átcsatolást juttatták kifejezésre. A. két különböző társadalmi háttérből kinőtt település egységes összefogása szinte megoldhatatlan nehézséget okozott még a népidemokrácia első éveiben is ! De a nézeteltéréseknek a tágabb értelmű politikai harcok is támpontot nyújtattak, amelyek összefüggésben álltak a magyar népi demokrácia fejlődésének döntő fordulópontjaival. Ezekben a hónapokban, 1947 nyarán, a Püggeüen Kisgazda Párt tagjainak egy része szétszóródott a különböző pártok között. Ugyanakkor a Magyar Kommunista Párt helyesen alkalmazott t&ktikával állandóan erősítette a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt balszárnyát, amivel a népi demokrácia államhatalmának bázisát szélesítette. Az 1947 augusztus utolsó napján megtartott országgyűlési képviselőválasztások "feltárták a poliükai erőviszonyokban a munkásosztály, a baloldali erők javára bekövetkezett fordulatot." Ezzel a fordulattal az országban kialakultak a szocialista irányú fejlődésnek poli/25 / Ükai feltételei. ' ' A választások után közvetlenül a Nemzeü Parasztpárt vezetőinek magatartása bizonyos változáson ment át; az volt a szándékuk, hogy a poliükai vezetést, a hatalom birtoklását átvegyék, emiatt egyesek a kommunistákat igyekeztek háttérbe szorítani. Jelszavukká vált a "törekvés a parasztegységre, a Nemzeü Parasztpárt vezetésével." Ez a poliükai hitvallás bizonyos értelemben háttérbe szorította a Magyar Kommunista Párttal való együttműködés követelményeit, ugyanakkor, amikor a Függeüen Kisgazdapárton belül a balra tartó szárny kezdett elválni a jobboldali irányvonaltól. Ugyanezekben a választás utáni időkben a Szociáldemokrata Párt jobbszárnya is "igyekezett megbénítani a megye és Debrecen város állami szerveinek tevékenységét." De ez a poliükai helyzet nem sokáig érvényesülhetett, mert a kommunisták jóérzékü poliükai takükája a koalíciós pártokon belül kialakult bal- és jobboldali szárnyakat egymástól fokozatosan elszigetelte. Ennek eredményeként állapithatta meg az MKP 1947. november 1-én tartott megyei ülésén, hogy "Debrecenben és Hajdú megyében kedvező feltételek jöttek létre a koalíciós pártok együttműködéséhez", ennek következtében a SZDP balszárnyának támogatása kívánatos és szűk/26/ seges. ' A különböző koaüciós pártok Hajdú megyei vezetésének nézetei természetszerűleg hatottak a községekre, többek között Józsa pártszer-