Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

község kapta meg. A. képviselőtestületi tagságnak az volt az álláspontja, hogy mindkét helyen szükséges volna művelődési otthon építése a "kastélyok" anyagából, emiatt a bontást sürgősen meg kellene kezdeni. A. művelődési igényre jellemző volt a határozat megokolása, amely kiemelte, hogy a község "... a kultúrházak felépítését halaszthatatlanul szükségesnek" ítéli, mert "ettől igen sok függ községünk népeinek nevelése és összetartása tekintetében." A. gondolat a Kommunista Párt kezdeményezésére vált határozattá, de egyelőre még nem formálódott tetté. A javaslat szerint " a politikai pártoknak be kell vonniok minden egyesületet ebbe a társadalmi megmozdulásba", mert ha az elképzelések nem valósulnak meg, "beláthatatlan időre tolódna el a kulturmunkának véghez vitele". Endrédi József vezetöjegyzőnek a fentiekben közölt fogalmazása mindenképpen arra mutat, hogy a lakosság legaktívabb része kezdte megérteni a termelőmunka színvonalának emelése és a társadalmi tudat fejlesztése közötü összefüggéseket. De benne volt ebben az elképzelésben az a szándék is, hogy a két község lakosságát egymáshoz közelebb hozzák, amire nagy szükség V

olt. 1946 tavaszától Kezdő lően ugyanis nemcsak a két település lakossága körében vetődtek fel a felszabadulást megelőző időkhöz hasonló különválási elképzelések, de már kezdtek kikristályosodni az egymástól eltérő poliükai irányvonalak is. A nézetkülönbségnek a Kommunista és a Paraszt l->árt nem egy tagja is hangot adott, majd éles vitákban csapódott le a képviselőtestület általunk ismert ülésein. Ismeretes, hogy országosan az MKP, NNP, SZDP a reakció aknamunkájának megfékezésére tömörülve megszervezte a Baloldali Blokkot 1946. március 5-én. A baloldali tömörülés tudatosította a tömegekben a jobboldali pártok támadásának veszélyességét, a reakció aknamunkáját a közellátási helyzet megszilárdítása ellen, főképpen pedig a népi demokratikus államhatalom megdöntéséért folytatott tevékenységét. Sajnos 1946 tavaszán Józsán nem láttuk annak a jelét, hogy az országos szinten kötött szövetség politikai programja mindenben érvényesült volna a helyi partok gyakorlatában. A képviselőtestületi ülések vitái személyeskedővé váltak és több esetben éppen a Baloldali Blokkban tömörült pártszervezetek delegátusai szálltak egymás nézeteivel szemben, holott meg lett volna a lehetős 'ge annak, hogy alakosság körében élő reakciós nézetek ellen vegyék fel a harcot. Többször fegyelmezetlenség, türelmetlenség mutatkozott az üléseken. Különös erővel tc-rt felszínre az ellentét 1946. március 30-án, amikor Szabó József bn ó lemondott és helyette a járási főjegyző Lajter Györgyöt, helyettesként,