Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

ratikus újjáépítés utján, miközben az uj ország megalkotásának, az uj honfoglalásnak a programjával a tömegeket is magukkal ragadták. A kom­munisták ösztönöztek arra, hogy az ország már független területeihez hasonlóan megindulhasson a néphatalom bástyáinak kiépítése, hogy a tö­megek legaktívabb képviselői Józsán is kézbevehessék a termelés meg­indításának eszközeit, megszervezzék a különböző néphatalmi testületeket. Ezt tették akkor is, amikor még a szoros értelemben vett pártszervezet csak megalakulóban volt. Egy vonatkozásban azonban mindenképpen egyet­egyetértettek abban, hogy a régi rendszer nem térhet vissza, hogy sza^ badon, független országon belül, a fasiszta elemektől megtisztított község­ben kell élniök. A társadalmi szervezetek életének ismertetése nem tartozik ennek a fejezetnek körébe, azzal a kötet más fejezetei foglalkoznak, E helyen a közigazgatás szervezeteivel foglalkozunk, csak esetenként mu­tatva rá azokra a mozzanatokra, amelyek a község életében fontos sze­repet játszottak A községekben közvetlenül a felszabadulás után országszer­te megtették az első lépéseket a demokratikus önkormányzat megteremté­se irányában. Kibontakoztak a gazdasági és politikai újjászületés irányá­ban ható társadalmi erők, amelyek föltétlenül kívánták, sőt tudatosan val­lották a demokratikus forradalmi átalakulás szükségességét, hangot adtak a fasizmus leverésére irányuló szándékuknak és folyamatosan megkezd­ték a szervezkedés bástyáinak kiépítését. Mindezek révén - Mikecz Ferenc találó szavaival élve - kibontakozóban volt a "demokratikus és .. „ , „ /23/ nemzeti erok szervezése." ' ' A közponü kormányzat, az Ideiglenes Kormány 1944. decem­ber 22-én alakult meg. Mindaddig csakis a helyi szervek dönthettek ar­ról, miként vegyék kezükbe a néphatalmat. Tisztázatlanok voltak a szer­vezeti formák, egyelőre legtöbb helyen, igy Józsán is, hiányzott a párt­szervezetek irányító közreműködése; inkább csoportok, azonos gondolko­dású személyek fogtak egymással kezet és keresték azokat az eszközö­ket, amelyek alkalmasaknak bizonyulhatnak az újjáépítés nagy munkájá­hoz és a hatalom birtoklásához. Más osztály-alapokra kellett fektetni az önkormányzati szervek működését, kívánatos volt a régi képviselőtestü­let szociális összetételének megváltoztatása annál is inkább, mert még érvényben volt az 1886. évi 22. tc. A helyi hatalom birtokosai az első hónapokban a nemzeti bi­zottságok lettek, amelyek a már meglévő pártokból és pártonkivüli haladó személyekből alakultak meg, kezdetben spontán kezdeményezésre, legtöbb-

Next

/
Thumbnails
Contents