Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950
A. Hajdú megyéhez került körjegyzőség 1876-ban a balmazújvárosi járás közigazgatási szervezetébe került s itt fejtette ki tevékenységét 1901-ig, majd 1902-1925 között a hajdúböszörményi járáshoz csatolták. Maga Szent György p".szta Felső Józsa területéhez tartozott,mig a képviselőtestületi választói kerület székhelye Hajdúszoboszló, a katonai állítási központ Balmazújváros, a bírósági eljárás pedig Debrecenhez /9/ tartozott. HAJDÚ VARMEGYE IRÁNYÍTÁSA ALATT Hajdú megye megalakulásától kezdve a két Józsa lakossága körében egyre inkább érvényesültek azok az érdekellentétek, amelyek a szervezeti hovatartozás kérdését később is állandóan felszínen tartották. Alapvetően az a helyzet alakult ki, hogy ez alkalommal is a községek lakosságának megkérdezése nélkül, gondjaikat és igényeiket figyelmen kivül hagyva döntöttek a felügyeleti hovatartozás kérdésében. Egyébként a Debrecenhez kapcsolásnak bizonyos jogi akadályai lettek volna, mert a törvényhatósági joggal felruházott városok irányítása alatt legföljebb puszták és tanyák álltak, de önálló községek ne m, a két Józsa viszont a községi törvény alapján teljes jogú képviselőtestülettel és meghatározott hatáskörű elöljárósággal rendelkezett tehát irányítása mindenképpen a megyei törvényhatóság alatt volt megoldható. De még abban az esetben is, ha a lakosságot megkérdezték volna, sem alakulhatott volna ki egységes álláspont, mert mindenekelőtt a két község lakossága között voltak nézeteltérések, továbbmenöen pedig a két község különböző társadalmi rétegei még a településeken belül is egymástól eltérő véleményt képviseltek. A mezőgazdasági munkások, a szőlőtermelők és kertgazdák számára előnyösebbnek mutatkozott a Debrecen városhoz való tartozás, mig a földtulajdonosok részére kedvezőbbnek látszott a megyei törvényhatóság, miután annak fenntartási költségei alacsonyabb anyagi megterhelést jelentettek elsősorban közrendészeti vonatkozásban. A k ét község nagyságrendi viszonyai a megyei hovatartozás után is messzemenően eltértek egymástól. Az 1880. évi összeírás adatai szerint Felső-Józsán 379 ház, 420 lakás volt, a lakók száma pedig 1676 főt mutatott. Alsó-Józsán ugyanakkor mindössze 204 ház, 209 lakás volt, lakosainak száma pedig mindössze 667 fő volt. Szentgyörgy/11/ puszta macsi részét Felsó-Józsa csak 1879-ben kapta meg. '
