Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

IV. Nagy Mihály: Új Józsa születik 1950-1971

km hosszúságban terül el, a fö közlekedési útra és a vasútra merőlegesen, másrészt azért, mert a község felnőtt dolgozóinak 74 %-a más helységben - Debrecen városától kezdve Dunaújvárosig - keresi meg kenyerét. Az autóbusz szervezésében nagy érdemei vannak Balázs Rudolf józsai lakosnak. Az 1963. február 24-én lezajlott tanácstagi választás után március 2-án tartotta a testület alakuló ülését. A Végrehajtó Bizottság tagjai ekkor: Nagy Mihály, Mező György, Mezei Gábor, Pálfi Sándorné, Sánta Béláné, Lévai Benedek, Gábor János lettek, akik vb. elnöknek Nagy Mihályt, elnökhelyettesnek Mező Györgyöt, titkárnak Pálfi Sándornét választották meg. Öt állandó bizottság került megszervezésre: Mezőgazdasági-, pénzügyi-, egészségügyi-, épités- és közlekedésügyi-, művelődési állandó bizottságokat 7-7 taggal, gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságot 5 - taggal. Béres József - aki az MSZMP Megyei Bizottság Mezőgazdasági Osztályának vezetője volt - lett községünkből a megyei tanácstag, Szendrei Béla és Szabó Gyuláné pedagógusok pedig járási tanácstag. A községi tanács anyagi alapjai tovább bővültek. Megépült az önálló községi könyvtár, önállósodott a művelődési otthon, kutfelujitásra 70.000 Ft.-ot, mig a járda épitésre több százezer forintot áldozott a testület. A tsz Deák utca 7 sz. alatü irodájában éjjeli telefonszolgálat létesült. Megépült a rendőr területfelelős szolgálati lakása a volt malom épületben. Megszervezésre került a községi vizmü építésének programja is. 1963. január 1-el egyesült a Hajdúböszörményi és Józsai Pöldmüvesszövetkezet a SZÖVOSZ 2/1962. sz. határozata alapján. Az egyesitett szövetkezet 8 kiskereskedelmi és 3 vendéglátó egységgel rendelkezett a községben. Az egyesítést a dolgozók nagy része nem szivesen fogadta, amit a küldött gyűléseken ki is nyilvánítottak. A szövetkezetek egyesítése előtt a Józsai PMS Z-nek 777 tagja volt és 11.789.000.- Pt vagyonnal rendelkezett. Több boltegységét bérlet utján használta, az áruellátást nagyrészt hitel utján biztosította. A község vezetőinek az volt az álláspontja, hogy a csatlakozás, illetve egyesités a község lakosságának javára szolgálhat, mert javulni fog a kereskedelmi ellátás feltétele. Jó társadalmi munkájukért: Burai Bálint részére a "társadalmi munkáért" érem aranyfokozatát, Angyal Bálint részére az érem ezüstfokozatát, Cseterás Simonne, Dávid Béla, Parkas Lajos, Nagy Miklós, Pálfi Sándor, Szele György részére az érem bronz fokozatát adományozta a tanács. A 22/1963. sz. határozatában ismerte fel először a testület, hogy