Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

IV. Nagy Mihály: Új Józsa születik 1950-1971

ban nem vett részt az ellenség által sugalmazott megmozdulásokon. A lakosság nagy része mezőgazdasági betakarítással, szántással, vetéssel foglalkozott. A Debrecenből községünkbe érkezők agitációs, erőszakos tevékenységének hatására volt néhány gyűlésj megalakult a "Forradalmi bizotmány" is, de néhány ülésétől eltekintve, munkát nem fejtett ki. Mindezek ellenére az áliamhatalmi, államigazgatási munka nehezen normalizálódott, s igy csak 1957. február 12-én tarthatta meg a községi tanács első testüleü ülését. Az ülésen 31 tanácstag és 30 vendég vett részt. A jelenlévők elitélték az ellenforradalom tevékenységét és vállalták a községi lakosság körében végzendő felvilágosító munkát, intézkedéseket tettek a pénzügyi bevételi tervek teljesítésére, és az állandó bizottságok munkájának megjavítására. A ll/l957.sz. határozatban tudomásul vette a testület Pósa Lajos vb. elnökké való kinevezését, valamint megválasztotta Makai József tanácstagot vb. elnökhelyettesnek. Az ellenforradalom után stabilizált poliükai helyzet eddiginél jobb gazdasági szervező munkát követelt a testületektől. Nagy József MSZMP titkár javaslatot terjesztett elő. Ezt elfogadva a tanács a községfejlesztés meggyorsítása érdekében elhatározta, hogy a községfejlesztési hozzájárulást, a jövőben a jövedelemadó 20 %-ában állapítják meg. A lakosság ezzel egyetértett és újult erővel, még nagyobb lendülettel fogott hozzá a község építéséhez. A kötelező hozzájárulás mellett a lakosság még önkéntes felajánlásokkal is segítette a közös cél elérését, igy a Rózsa utcán a járdásitás teljes befejezéséhez családonként 300.- Ft-tal járultak hozzá. Ennek szervezésében Tárcsái Sándor, Vinkler József és Kovács Sándor jártak élen. A malom korszerűsítésére 21.000.- Ft.-ot fordított tanácsunk. De napirenden volt az 1956-ra tervezett kisebb feladatok végrehajtása is pl. kerítés építés a szolgálati lakásokhoz, könyvek vásárlása a könyvtár fejlesztéséhez, az Elek utcai járda teljes kiépítése, színpad kicserélése a művelődési házban. Láthatóan javult a községfejlesztési feladatok végrehajtása és ez elsősorban a lakosság áldozatkészségének volt köszönhető, ami természetes következménye volt a politikai légkör jac , /17/ vulasanak. ' ' 1957-től határozott törekvés mutatkozik a tanácsi munkában a tervszerű fejlesztésre, az infrastruktúra megvalósítására. A tanácsi testület már 1948-ban nemcsak adó- és termelési vonatkozású problémákat tárgyalt, hanem előtérbe került az építkezés, a kereskedelem fejlesztése, az iskolai munka javítására való törekvés Is. Ebben az évben társadalmi gyűjtéssel és a községfejlesztési alap felhasználásával a Nyíl-, Cserepes-,