Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története
sőbb megnevezendő községi elöljáróság egyik tagjának átadja. 3. Ezen jegyzőkönyv kettő példányban állíttatván ki, az egyik példány átadásával Némethy István pártelnök vezetésével Abay Mihály, Lente István, Tóth János, Bagi Imre, Örvendi Balázs, Szabói'Lászlót bízattuk meg." I 3 ^l A határozat megszületése után az alispán megpróbált a körjegyző érdekében cselekedni, s felhívta a hajdúböszörményi főszolgabirót; az ügyet vizsgálja ki. Az ügyben február 17-én ujabb népgyűlést hivtak össze, amelyen - mint erről a főszolgabíró jelentésében beszámolt - a felső-józsaiak határozottan állást foglaltak a volt körjegyzőjük visszatérése ellen, mert "... nevezett különösen a hadisegély ügyben hozzáfordulókhoz oly nagymértékben goromba s a hadisegélyek véleményezése körül oly igazságtalan volt, hogy az a község lakosságát végleg elkeserítette /35/ és teljesen ellene hangolta." ' ' Ajánlatosnak tartotta a főszolgabíró jelentésében megjegyezni; Toronyai esetleges visszatérése önmagára nézve veszéllyel járna. A józsaiak erélyesen fellépve kizavarták községükből az ö nyuzásukban segédkező, s velük embertelenül bánó körjegyzőt. Az 1919. áprilisában megalakuló járási direktóriumban Pelső, /36/ Józsát Nemethy István képviselte, ' Egykorú az ellenforradalom időszakában irt források arról is beszámolnak, hogy a kommunista elvek különösen Alsó-Józsán vertek gyökeret, s ezért Bagdács János a gazdasági akadémia vasúti megállóhely váltókezelője a felelős, akit egyébként - íolytatja a jelentést - a Tanácsköztársaság leverésében résztvevő román királyi hadsereg katonái letar— / 37 / tóztattak, s Brassóba internáltak. ' ' A román megszállás lefegyverezte, dezorganizálta a forradalmi erőket. Megfosztotta a hatalom eszközeitől, szervezeti formáitól a népet. Visszaállitotta a régi gazdasági és társadalmi viszonyokat." / 38 / 1920. márciusában a románok részéről megtörtént Debrecennek és vidékének átadása a "Nemzeti Hadseregnek" és ezzel Józsán uj korszak vette kezdetét; a huszonöt évig tartó Horthy-féle ellenforradalmi korszak. Az uj rezsim első tette a felelősségre vonás, a megfélemlítés volt, majd ezt követte a paraszü tömegek félrevezetését, leszerelését célzó Nagyatádi-féle földreform /L. az életkörülményekről szóló részt/. De en nek elhúzása miatt olyan erőteljes volt a felzúdulás a községben, hogy a főispánnak kellett vizsgálatot tartania, s a józsaiak határozott fellépésének nem kis mértékben volt szerepe abban, hogy még a "földreform során a megyei átlagban csak a földek 4,5 %-át érintette, ezzel szemben
