Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

1905- ben megszervezte a "Debreceni Földmunkások és Napszámosok Körét", s ez a továbbiakban sok tekintetben mintául szolgált a községek nincstelenjeinek. A. falusi szervezetek létrejöttéhez az előzőeknél is nagyobb lendületet adott 1906. január 7-től /ekkor alakult/ a Földmunkások Országos Szövetsége. Ettől kezdve a földmunkások rendelkeztek egy országos központtal, amely irányíthatta a köztük folyó szervező munkát. Ilyen külső segítséggel, szervezeti előkészítő munka nyomán jött létre / 28 / 1906- ban a józsai szociáldemokrata földmunkások helyi csoportja. ' A falvakban létrejött szervezetek kölcsönösen támogatták egymást a városi munkássággal. Nem kis szerepük volt a vidéki szervezeteknek abban, hogy 1906-ban és 1907-ben egyre eredményesebben harcolhattak a városi munkások munkaadóik és az uralkodó osztály politikája ellen. A városi munkásság pedig nemcsak a szervezetek létrehozásában, de amikor azok ellen az állam 1906 tavaszától megkezdte a támadást, azok megvédéséért is sikraszállt, ezzel szervezeti alapot teremtve az 1906-os és 1907-es évben folyó aratósztrájkokhoz. Rövid visszaesés után - miközben az uralkodó osztály több vidéki szervezetet, közte a józsait is felszámolt - az uj válság hatására, 1911 - után, a falvak proletariátusa élesedő harcot folytatott az uradalmak ellen. 1912-ben játszódott le az első sztrájk Józsán a Harstein Nándor uradalmában, ahol 80 pár arató szüntette be a munkát. S mivel ez a küzdelem nem volt elszigetelt, egyszerre a városban is és e megyében is több helyen volt sztrájk, a felső-józsaiak feUépését siker kt / 29 / ronazta az uradalmat engedményre kényszeritették. ' ' Az ujabb fellendülést az I. világháború kitörése megakadályozta. A faluból 500 java erőben lévő férfit vittek ki a frontra, s a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségében eluralkodó opportunizmus is a szervezetek meggyengüléséhez vezetett. A háború azonban forradalmasitólag hatott. Az egyre romló ellátás, és a fokozódó katonai rekvirálások, a férfi nélkül maradt családok vergődései, az elesettek számának növekedése, a fronton lévők szenvedései ismert módon megérlelték hazánkban az 1918-as őszirózsás forradalmat. A forradalom érielőleg hatott községünkre is. A képviselőtestület 1918. november 6-án nagy lelkesedéssel határozaülag kimondta a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását kinyilatkoztatva azt is, hogy annak rendelkezéseit hiven fogja követni. ' ^ A fenti javaslatokkal Toronyi János körjegyző is egyetértett, bizva abban, hogy eddigi posztján megma-