Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története
több a nád és zsupfedeles, ezek száma 423. /Volt még 9 zsindellyel fedett is/. 1913-ban épült Alsó-Józsán a régi helyett az ujabb községháza, de hogy ez megtörténhessen a községnek 4200 korona kölcsönt kellett felvennie. ^ 2 ®' A lakosság nehezen birkózott meg a középületek emelésének kiadásaival. Igy pl. az 1940. március 21-én felavatott felsÖ-józsai községháza építéséhez 18.000,-P-öt államsegély cimen kellett kérni, és még a telek megvásárlása sem helyi erőből történt. Hasonló eset fordult elő az egészségház épitésénél, amikor az építkezés 15.000 pengős összegből 13.000-et az állam adott, s a község csak 2000 P-vel /21 / járult hozza, arra is kölcsönt vett fel. ' ' A község egészség ügyi ellátottságára jellemző volt, hogy 1927-ig nem rendelkezett saját orvossal. 1890- előtt Alsó és Felső-Józsának Mikepérccsel együtt volt egy körorvosa debreceni székhellyel. A községek mindegyikét hetenként egyszer kereste fel az orvos. 189091-ben a képviselőtestület Dr. Losonczy Ákos hajdúböszörményi orvossal állapodott meg, hogy 200 frt-ért saját fogatán kijár a két Józsára és Szentgyörgyre, ahol a községházán végezve a vizsgálatot, betegenként 20 kr-t, /háznál 50 kr-ért/ számolhat fel. Ha külön kihívják, akkor 5,- frt a járandósága. 1892-ben a látogatások számát heti kétszerire szeretnék emelni, de az uj orvossal Dr. Klein Józseffel nem tudnak megállapodni, mert 400 frt-ot kér, s ezt képtelen megfizetni a község. 1896. novembertől Dr. Hülter József debreceni orvos járt Józsára, akit arra kértek, hogy látogatásalt csütörtökre tegye, mert a szombat délutáni rendelés után nincs mód kiváltani a recepteket, mivel helyben nincs gyógyszertár. Az egykori hézagos feljegyzések közül egy 1902-es ad arról hirt; Dr. Altmann Béla lemond állásáról, s igy 1903-ban már Dr. Gáspár Géza /debreceni lakos/ a körorvos, aki kézi gyógyszertár felállítását szükségeU, de a képviselőtestület anyagi okok miatt ehhez nem járul hozzá, 1927-ben telepszik le Józsán Dr. Újházi László az első magánorvos és csak 1930-tól működött gyógyszertár is a községben /Kovács Barna/, addig Debrecenben kellett /23 / a recepteket beváltani. ' ' 1929-től Dr. Barka Imre, 1940-tol pedig Dr Bordás Lajos látta el az orvosi szolgálatot. A község egészségügyére, de általános életkörülményeire is fényt vet, hogy igen alacsony volt a halva születések száma, de igen nagy volt a csecsemő halandóság, valamint az iskolás kort megelőző korú gyermekek halálozása. 1912-ben pl. 62, 1913-ban 61, ami háromszorosan multa íelül a 60 éven felüliek halálozási számát. Mindez azt bizonyítja, hogy a már megszületett gyermekek kellő gondozása nem volt
