Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

Ezen felül még a XIX. században pár kavicsozott ut volt a megyében illetve a XVIII. században még fontosabb szerepet betöltő DebrecenBöszörrnény-Miskolc -Kassa észak-déli ut helyett a súlypont keletebbre tolódott, s hadi fontosságú uttá a Debrecen-Hadház- Nyíregyháza-Csap vonalat minősítették, s azt már 1886-ban kikövezték. Józsának még azután is több évtizedet kellett várnia a korszerű, burkolattal ellátott közútra. 1911-ben adták át a forgalomnak a 3 méter széles Debrecen-Hajduböszörmény-Hajdudorog-Hajdunánás szakaszt a Debreceni polgári útból. Ennek az útnak használata ha Debrecenbe vitték áruikat, egészen 1949-ig vámfizetési kötelezettséggel járt. 1907-ben /április 11-én/ a felsö-józsaiak panaszkodnak, hogy csak nagy kerülővel, Debrecenen keresz tül tudnak eljutni a hadházi vásárra, mert elzárták előlük a monostori er/77/ don keresztül vezető utat, ' ' Ami pedig a községen belüli utakat illeti, más Hajdú megyei települések utcáihoz viszonyítva igen keskenyek és ugyanakkor hosszúak. Ennek okát az eltérő történelmi múlttal magyarázhatjuk. Még a közelben lévő többi település évszázadokon át nagyarányú állattenyésztéssel foglalkozott, s a nagyszámú és gyakori állathajtás széles utcákat igényelt, addig Józsa szőlőskertekből jött létre, ahol az állattartás - mint az előzőekben láttuk - sohasem emelkedett különösebb jelentőségre. Ugyanakkor itt az utcák az egykori szőlős kertek közötü dülőutakból alakultak ki, s ezek későbbi szélesítése az amúgy is kevés földdel rendelkezők erős ellenállásába ütközött, A tulajdonosok jórésze ugyanis márcsak a házával és a mögötte meghúzódó néhány száz négyszögölnyi kerttel rendelkezett, s számukra minden talpalatnyi földnek nagy fontossága volt. 1928. januárjában a főjegyző bejelenti, hogy Felső-Józsán a tervezett bekötő ut építése elmarad. E bejelentést felháborodással vette tudomásul a képviselőtestület, s jegyzőkönyvbe foglalták: " A vármegyében több helyen épül ut, Józsa község 52 évi fennállása óta fizeü az útadót... ennek ellenében utat egyáltalán nem kapott, mert a meglévő Deb recen-tokaji országút akkor is meglenne, ha Józsa község egyáltalán nem / 78 / lenne." Az év során mégis elkészül az előzőleg oly gyakran megígért ut, de furcsa esetként kövezésre a község főutja /Deák utca/ után, annak folytatásaként a Rózsa utcában is sor került. Gondoljuk nem teljesen véletlenül, ugyanis ezek az utcák vezettek Harstein Nándor test/79/ vere ajtai Kiss zentgyörgyön épített kastélyhoz. ' ' A felszabadulás után korszerűsített utak felhasználásával a vasútállomástól távoleső Pelső-Józsaiak Debrecennel, de Böszörmény felé is sürü autóbusz közlekedést kaptak, s ezzel lehetőséget is e városok üzemeiben való munkavállalásra.