Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

termesztés/, de az iparosodás tekintetében korlátozólag hatott. Ha kisebb mértékben, de hasonló hatást fejtett ki témánk szempontjából Hajdúböszörmény is. Végül kétségtelen az is, hogy a történelmi fejlődés következtében az egész vidék - s ez bizonyos vonatkozásokban még Debrecenre is ráillik - ipari, kereskedelmi szinvonala nem érte el a megfelelő mértéket. Rácz István irja általában a hajdú településekről "A. hajduvárosokat kifejezetten katonai, poliükai érdek szülte .... a hét hajduváros korántsem a termelőerők fejlődésének köszönhette létrejöttét... Ennek megfelelően azt sem mondhatjuk, hogy a fejlettebb kézműiparral rendelkező jobbágyfalvak nyerték volna el a hajduvárosi kiváltságokat, miként azt sem állithatjuk, hogy a már kialakult hajduvárosokban a városi életre akár a mezővárosokéra is - jellemző ipari és kereskedelmi tevékenysé— /43 / get figyelhetnénk meg." ' ' A. fenti idézet ugyan a XVII. szazadra vonatkozik, de egyrészt, mint történelmi alap, /amelynek következménye volt hogy az indulás alacsony szintről vehette kezdetét/, másrészt az ebből is következő lelassultság az ipari fejlettség szempontjából lemaradottá tette az egész megyét. Dr. Varga Geiza 1882-ben kiadott Hajdú vármegyéről szóló leírásában alig néhány gyáripar jellegű létesítményről tesz említést, s ezek is csak kevés munkást foglalkoztató malmok vagy ecetgyá/ 44 / ' rak. ' ' A megye legtöbb települése, köztük Józsa is, egyáltalán nem szerepel a fenti