Héthy Zoltán: A Déri Múzeum Jelentéseinek és Évkönyveinek repertóriuma 1906-1968 - A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 20. (Debrecen, 1972)
Héthy Zoltán: A Déri Múzeum Jelentéseinek és Évkönyveinek repertóriuma 1906-1968
Héthy Zoltán A Déri Múzeum Jelentéseinek és Évkönyveinek repertóriuma 1906-1968 Nemzetközileg is ritka jubileumhoz érkezett el a debreceni Déri Múzeum: megjelent kiadványainak 50. kötete. Hazánkban egyedülálló, hogy egy vidéki múzeum megalakulásától kezdve folyamatosan ennyi jelentést és évkönyvet bocsájtson ki. Ha végigtekintjük a kötetek megjelenésének történetét, látjuk, hogy a Debreceni Városi Múzeum első kiadványa még nem a múzeum működését bemutató jelentés volt, hanem az akkor nemrég megalakult művelődési intézmény tájékoztató jellegű felhívása a város lakosságához, fölkérve azt a megőrzésre érdemes tárgyak gyűjtésére, múzeumnak történő átadására, a múzeum anyagának gyarapítására. Az első nyomtatásban megjelent jelentés, mely a múzeumok és könyvtárak főfelügyelőségének rendelkezése értelmében készült el, 1907-ben látott napvilágot. Ettől kezdve rendszeressé vált a múzeum munkájának évenkénti bemutatását szolgáló jelentések publikálása. A kiváló múzeumőmek, a nagy tudású és fáradhatatlan Zoltai Lajosnak az érdeme, hogy e jelentések túlnőttek a szokványos évi beszámolók jellegén. Kezdettől fogva - egy-két éves kényszerű megszakítással - ún. „Függeléknek csatlakoztak a múzeum tevékenységének leírásához. E „Függeléknek Debrecen város „közönségét" érdeklő cikkeket, a vidéki gyűjtőutak leírását tartalmazták. Déri Frigyes gyűjteményének Debrecenbe kerülésével, a Déri Múzeum felépülésével új fejezet kezdődött a múzeum életében. Az intézmény évről évre történő fejlődése következésképp magával vonta kiadványainak tartalmi és terjedelmi kiszélesedését is. így a szorosabb értelemben vett jelentés terjedelmét már jóval felülmúlták a múzeum munkatársainak kutatási eredményeiről szóló beszámolók, az önálló régészeti, történeti és néprajzi tanulmányok, olyannyira, hogy egyre inkább ezek határozták meg a kiadvány jellegét. Ettől az időtől fogva viseli a jelentés a tartalmát hívebben kifejező, nemzetközileg is elfogadottabb Évkönyv elnevezést. A felszabadulást követően új köntösben és új szempontok szerint szerkesztve folytatódott a nagymúltú sorozat, részeként annak az átfogó, országos törekvésnek, hogy a legnagyobb vidéki múzeumok a tudományos kutatás helyi központjaivá fejlődjenek. Az Évkönyvek tanúbizonyságot tettek arról, hogy a múzeum a tudományos kutatómunkát és annak közzétételét tevékenysége elválaszthatatlan részének tekinti. Az évkönyvek újbóli megjelenése különösen nagyjelentőségű volt, hiszen Debrecennek 1945 után nem volt - és mindmáig sincs - tudományos folyóirata, így a Déri Múzeum kötetei képezték az egyetemi évkönyv mellett a város- és megyetörténeti kutatás helyi fórumát. Ebből a helyzetből adódóan a szerkesztés szempontjává vált az évkönyvek szerzői gárdájának kibővítése, lehetőséget teremtve a múzeumon kívüli szakemberek 3
