Dankó Imre szerk.: A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete (Pécs) és a debreceni Déri Múzeum együttes tájkutatsái tudományos ülésének előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 17. Debrecen, 1972)
Szita László: Regionális ipartörténeti problémák
A problémák rövid vázolásából úgy tűnhet, hogy a megoldandó regionális ipartörténeti problémákat egyoldalúan technikatörténeti oldalról vetem fel. Mindez abból adódik, hogy a gazdaságtörténeti problémákat könnyebben megoldhatónak vélem. Ezen alapállást több fontosnak tartott tényezővel kívánom alátámasztani. A kapitalizmus kori és a szocialista fejlődés szakaszának vizsgálata a kutató figyelmét fokozottan a műszaki-technikai és technológiai fejlődés felé irányítják, szem előtt tartva a komplexitást. Két okból is fontos ez: 1. Egy régióban, ahol esetleg több iparág összehasonlítására van lehetőség 10, sőt 100 üzem — hol szegényes, máskor bővebb — adataival dolgozhatunk, lehetségessé válik az egyik igen fontos probléma nyomon követése: az ipari forradalom területi jelentkezésének problémája. Külföldi, de hazai ipartörténeti irodalmunk az utolsó évtizedben, különösen pedig az elmúlt 2—3 évben különös figyelmet és fontosságot szentelt e kérdésnek. Nyilvánvalóan modern szemléletű regionális ipartörténeti kutatásnál ez, mint fő szempont ugyancsak elvárható. 14 2. A másik ok, amely ezt az alapállást indokolja, s a Dunántúli Tudományos Intézet ipartörténeti kutatótevékenységében nem mellőzött, hanem nagyon is tudatos és fontos szempontként nyomon követhető az, hogy az ipartörténeti publikáció a gyakorlatban hasznosítható eredményekre törekedett. Ennek eredményeként könyvelhető el, hogy például a bányászati nyersanyagkutatás eredményeire, a nyersanyag kiaknázásának mértékére, régi bányászatok pontos megjelölésére, bányákat fenyegető veszélyekre fokozottan figyeltek fel. 15 A gázgyártás akut problémáira, eddig ismeretlen vagy régebben feledésbe ment technológiai részeredmények esetleges módosított felhasználására. 1,5 Dohánygyári megbetegedések elhárításához, a belső üzemszervezésben felhasználható, korábban kitűnően bevált módszerekre ipartörténeti munkáink hasznosítható szempontokat adnak. 17 Regionális ipartörténeti kutatásunk anélkül, hogy a prakticizmus rossz értelemben felfogott vádját vonná magára, nem mondhat le ezen gyakorlati céljáról sem. Nem lehet kétséges tehát a szemlélő előtt, hogy például a kapitalizmus kori gyáripar kialakulásának, különböző fejlődési szakaszainak vizsgálata a dél-dunántúli régióban olyan fontos szempontokat exponál, mint az egykorú ipartelepítésekben megnyilatkozó ésszerűség, természeti geográfiai, közlekedési adottságok, értékesítési és a munkaerővel kapcso14. Lásd erre: Berend T. Iván—Ránki György: Az ipari forradalom kérdéséhez Kelet-, Délkelet-Európában. Századok, 1968. 1—2. sz. 35—78. p. 15. Babies András: A Pécs vidéki szén piacproblémái. Pécs, 1947. Rákóczi ny. 9. p. Babies András: A barnakőszén kutatásának és bányászatának története a Mecsekhegységben és környékén. Bp., 1959. Akadémia Kiadó, 50. p. (DTGY 22.) Babies András: A bányászati nyersanyagkutatás és bányaművelés története a Kelet-Mecsek északnyugati (Magyaregregy—Kárász—Vékény-i) területén. Bp., 1961. Akadémia Kiadó, 50. p. (DTGY 29.) 16. L. 12. sz. jegyzet alatti munkát. 17. L. 9. sz. jegyzet alatti munkát.
