Dankó Imre szerk.: Az 1969. augusztus 29-én, a debreceni Déri Múzeumban tartott Zoltai Lajos-emlékünnepség előadásai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 15. Debrecen, 1971)
Módy György: Zoltai Lajos a muzeológus
Helytörténeti érdeklődése egyetemes volt, az emberi élet minden megnyilvánulására kiterjedt, s nem egy olyan megfigyelése van, mely a maga korában úttörő jellegű volt. Felismerte a földrajzi környezet alakulásának fontosságát a táji fejlődésre, s azt, hogy nemcsak a táj alakult az emberi munka következtében, hanem a tájjal együtt maga az ember is formálódott. Észrevette, hogy a XII-XIII. században Debrecen környékén megritkulnak a falvak, a kisebb települések megszűnnek, s lakói a nagyobb helyekre húzódnak, aminek fontos települési és gazdasági, sőt társadalmi következményei voltak. Irodalmunkban ezzel elsőnek érzékelte a prédiumok, a pusztásodás csak napjainkban megválaszolt kérdését. Elsők közt tudatosítja, hogy az agrár Debrecen, a maradi zsírosparasztok XX. századi jelképe csak az utolsó 150 év során alakult ki, s hogy Debrecen ezt megelőzően évszázadokon át virágzó kalmárváros volt, melyben a földművelés jelentősége másodlagos. Eredményeit részben új módszereknek is köszönhette, annak, hogy helytörténeti vonatkozásban az elsők közt folyamodott a statisztikai felméréshez, s vonta be a történeti kép megformálásába a rokontudományokat. Az archeológia, a földrajz, a nyelvészet és mindenekelőtt a néprajz eredményei beleépülnek történeti műveibe, és éppen ez a még csak csírázó komplex módszer tette lehetővé, hogy a múlt olyan területeit is megközelítse, ahová korábban a helytörténetírók nem jutottak el. Végül is elmondhatjuk: Zoltai biztos adatokra épített helytörténeti megállapításaival az országos történetírásnak is jóval többet adott mint azok, akik a köztörténeti képhez hoztak kisebb-nagyobb adalékokat. Eredményei nem egyszer megkérdőjelezték a történeti munkák elhamarkodottan általánosító megállapításait, felszínre hoztak korábban nem sejtett öszszefüggéseket, s további kérdéseket vetettek fel. Ugyanakkor szempontjai, egzakt és komplex kutatói módszere, az adatokhoz ragaszkodó, megbízható közlési módja és nem utolsó sorban közleményeinek mindenkihez szóló ízes, olvasmányos stílusa utat mutattak a magyar helytörténeti kutatásnak. Helytörténetírásunknak még ma is van mit tanulnia Zoltai Lajostól. Módy György
