Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)
A szerző előszava
A SZERZŐ ELŐSZAVA A gazdasági irányítás új rendszere Debrecen város költségvetési gazdálkodásának sok tartalékát tárta fel. Bevételi többletekből és kiadási megtakarításokból egy-egy évben 30—35 milliós nagyságrendű szabad pénzeszköz származott. Ez biztonságot eredményezett mind a tervezésben, mind a gazdálkodásban, és több — a város szempontjából nagy jelentőségű — feladat megoldására is mód nyílt. A költségvetés felhalmozódott szabad pénzeszközei a beruházások forrásának kiegészítőjévé váltak. Hatékonyan járultak hozzá a vállalati, itt is elsősorban a szolgáltatási szféra fejlődéséhez. A teljességre való törekvés nélkül végzett áttekintés is elénk tárja, hogy szinte a költségvetés minden ágazatában terven felüli feladatok valósulhatnak meg. A gazdasági ágazat keretében erőteljesen megindult a Nagyerdő rekonstrukciója, fejlődött a közvilágítás rendszere, nőtt a játszóterek száma, és hozzákezdett a város mikrosportpályák hálózatának kiépítéséhez is: a felsoroltakon túl hatékonyan segített a III. kerületi belvízveszély elhárító rendszerének kiépítésében is. Az egészségügyi ellátás javításához is megteremtődtek e pénzalapban a feltételek. Az egészségügyi intézmények mind számbelileg, mind színvonalban növekedtek. A kulturális ágazatban az oktatás tárgyi feltételeinek javításán túl. az előrehaladás főleg a közművelődés területén ment végbe. Itt a növekedés azért is rendkívül jelentőségteljes, mert sokéves lemaradás felszámolásáról kellett gondoskodni. A nyári hónapok kulturális rendezvényeinek azóta országos hírűvé vált sorozata: a kórusverseny, a színházi hetek, a műszaki napok, a rangos kiállítások, a virágkarnevál kiadásainak fedezetét is e pénzalapból tudtuk megteremteni. Lehetőség nyílt a színészház és a nagyerdei művésztelep felépítésére, berendezésére is. A tanácsok önkormányzati jellegének kidomborítása 1971-től újabb változásokat kíván majd meg; megvalósul majd az a javaslatunk, hogy az igazgatási területen működő termelőegységek és a városi költségvetés kerüljenek közvetlen kapcsolatba egymással. A IV. ötéves terv pénzügyi tervét elkészítettük. Az itt működő vállalatok, gyáregységek — függetlenül attól, hogy irányítás szempontjából hova tartoznak — illetményadó, eszközlekötési járulék és bruttó
